Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

IV. Kiállítások - Huszár Zoltán: Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak

Fricdingcnig nyúlnak vissza. Joschka Fischer családjában is fontos mérföldkő volt az 1946os kitelepítés. Az ismert politikus 1987-ben érkezett először Magyarországra és a hivatalos program mellett ellátogatott Budakeszire is. Megrendítő számára a falu temetőjében tett látogatása: „Az ember ott áll a saját családtörténete előtt. Valami olyat lát, amit addig nem ismert. Ott fekszenek közeli és távoli rokonai....Mindez erősen hatott rám ". Joschka Fischer 1999 óta Budakeszi díszpolgára. A kiállítás 21. élettörténete Márton László ( 1959—) kortárs magyar író különös világát mutatja be, „ ...aki száméira a német nyelv ablak a világra. " Márton már 16 évesen Goethét, Thomas Mannt és Kafkát olvasott. A magyar irodalom mellett germanisztikát is tanult az egyetemen, később regények, drámák és elbeszélések szerzőjeként is kipróbálta magát. Úti beszámolói többször is német városokhoz kötik. Minderről később így vallott: ,,A német nyelvű kultúrák állnak hozzám a legközelebb, azok valamiképpen úgy működnek, mint az ablakok. E kultúrák révén kissé messzebb láthatunk. " Vagy egy másik helyen ezt írta: „Berlin azzal vált számomra meghitté, hogy voltaképpen örökké idegen maradt. " Márton Lászlónak, aki a német irodalom jelentős magyarországi tolmácsolója, a német nyelvű kultúra az ablaknyitáson kívül a végtelen utazást is jelenti. Berlinger Mihály (1932-) fogadósból téglagyári, majd vasöntödei munkás, végül szülőfaluja, a baranyai Bár község krónikása lett. Berlingert beteg szomszédjával folytatott beszélgetése késztette arra, hogy az utána jövő nemzedékeknek átadja azokat az ismereteket, azt a tudást, amit ő falujáról, annak lakóiról össze tudott gyűjteni. A családtörténetet 1785-ig a németországi Waldmoor és Bcrlingen helységnevekig tudta visszavezetni. Életének drámai fordulata 1945 őszén érte a 13 éves fiúcskát, amikor az „új hódítók" házuk előtt azt ordították: „Kifelé svábok a házból! Takarodjatok!" Tíz percet hagytak Berlingeréknek a házfoglalók! Az elűzötteknek még szerencséjük volt, mert a rokonok a közeli Mohácson befogadták őket. Aztán az idő múltával, ,, 75 évvel később az új tulajdonos felajánlotta Berlingeréknek a ház visszavételét 15 000 Ft-ért meg eg}' hízóért. " a '60-as évek Magyarországán! A kiállításban bemutatott fenti életutak döntő többsége az egyedi sorsokon keresztül olyan általános érvényű tanulságokkal szolgál, amelyek megismerése csak a „személyes történelem", a rendezők által alkalmazott módszerek segítségével vált lehetővé. A kiállítás látványa, technikai kivitelezése első pillantásra szokatlannak tűnik a hagyományos - vitrin, tárgyak, feliratok, képek - múzeumi bemutatókhoz szokott látogatónak. A korszerű anyagokat és módszereket, interaktív technikát felvonultató rendezők a kiállítást könnyen szállíthatóvá, vándoroltathatóvá tették. A szándék is ez volt! A Németek Magyarországon Magyarok Németországban. Európai életutak, c. kiállítás 2006 júliusi ulmi - Donauschwäbisches Zentralmuscum - megnyitója után, októberben Berlinben - Museum Europäischen Kulturen -, 2007 januárjában Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban, márciusban pedig Pécsen a Várostörténeti Múzeumban mutatta meg a magyar-német kapcsolatok történetét - egy eddig sohasem vizsgált nézőpontból.