Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel

molekulák kisebb-nagyobb rendezett körzeteket alkotnak - a rendezettségi fok tehát alacsony, s ennek oka az olvadék relatíve gyors hűlésében rejlik.

22 Következményeként a kialakult amorf anyag fizikai paraméterei minden irányban egyformák, vagyis tulajdonságai iránytól függetlenek,

23 másrészt az üvegben gyakran „belső feszültségek" keletkeznek. Emellett a folyamat közben gáznemű anyagok is felszabadulnak.

24 Mindezek nyomai nagyítós vagy mikroszkópos vizsgálattal láthatók az üvegkövekben (természetesen más üvegtárgyakban is): az üveg belsejében, zárványként apró gázbuborékokat, illetve ún. huzagolásnyomokat lehet felfedezni. Az üveg kagylós törésű, rideg anyag, tehát, ha egy üvegutánzat valamely ékszerben használatban volt, azon előfordulhatnak csorbulások, törések, a csiszolt lapocskák (fazetták), illetve élek kopottak lehetnek. Az üvegek színe a jelenkori, jó minőségű utánzatok esetében sokszor megtévesztésig hasonlít a valódi drágakövekére, a régebbi példányok színe azonban általában „nem természetes", a kőnek már a színe is gyanút keltő. Olyan, 18. századi műtárgyba foglalt üvegkővel is találkoztam, amelyben a színt adó anyag apró pettyek, festékszemcsék formájában jelent meg és már nagyítóval is jól látható volt. Az öntött üvegkövek jellemzője még a felületét borító fazetták homorúsága. (A hülés következtében a térfogat csökken, és a lapok „behúzódnak".) A tárgyakba foglalt különféle üvegutánzatok lehetnek átlátszóak, áttetszőek vagy teljesen átlátszatlanok, színük nagyon sokféle lehet, ezért számos valódi ásvány, vagy szerves eredetű drágakő utánzására használhatók. Az üveg, mint ékszerdíszítő anyag az ókortól ismert. Thcophilus Presbyter A különféle művessegekről című munkája képet ad a 11-12. századi üvegkészítésről is. E könyvből megtudhatjuk, hogy a templomok ólomüveg ablakainak díszítéséhez (egyes motívumok, korona, ruhaszegély, díszes könyviedéi stb.) megmintázásához a drágaköveket imitáló díszítmények plasztikussá lételéhez üveg díszítőköveket használtak, amit ráolvasztottak az üvegalapra. Ugyanakkor üvegből pántgyűrűket is készítettek, ékszerként.

25 Az egyszerűbb, nem nagy értékű gyűrűk kövei is gyakran készültek üvegpasztából. A híres cseh üvegek hazájában a 14. századtól készítettek üvegből drágakőutánzatokat. Üveggyöngyöket Nürnbergben a 16. századtól, Franciaországban a 17. századtól, Csehországban pedig a 18. századtól kezdtek nagyobb tömegben gyártani. A cseh (Jablonec) a német (Neugablonz) és az osztrák (Wattens 1. Swarovsky-üvegek) üvegkőgyártás ma is jelentős iparág.

26 Mi jellemző tehát az üvegutánzatokra, hogy ismerhetjük fel ezeket? A) Mérőeszközökkel, műszerekkel mérhető jellemzők (ezek megállapításához, az egyes üvegfajták elkülönítéséhez - ha ez valamilyen okból fontos információ számunkra -, szakembert kérjünk meg): 22 BREPOHL, E. 1984. 14. p. az üveg szerkezetéről: Az üvegeknek a mikrotartományban nincs kristályos felépítése, hiányoznak a „hosszútávon rendezett tartományok". Az üveges szerkezetet olyan SiO^tetraéderekböl álló háromdimenziós hálózatként kell lel lógnunk, amelyeket oxigénhidak kötnek össze egymással. Ennek a hálózatnak a felépítése rendszertelen, vagyis rosszul rendezett. A rosszul rendezettség magas foka jellemző az üveges szerkezetre, ellentétben a kristállyal, amely ideális esetben teljesen hibátlan geometrikus elrendezésű. 23 Ezek az izolróp anyagok szemben azokkal az anizotrop anyagokkal (a drágakövek nagy része tartozik ebbe a csoportba), amelyeknek tulajdonságai irányfüggők. Utóbbira példa Földünk legkeményebb ásványa, a gyémánt, amelyet éppen azért lehet megcsiszolni - saját anyagával -, mert természetes kristályainak oktaéder lapjai irányában a legkeményebb, míg a többi irányban puhább. 24 Meg kell jegyeznünk még egy fontos jelenséget: minden anyagnak van az adott hőmérséklet és nyomástartományban egy stabil állapota, s ha a körülötte levő környezet megváltozik, ehhez alkalmazkodva előbb-utóbb felveszi a megváltozott környezetnek megfelelő stabil formát. Ezzel áll kapcsolatban az amorf szerkezetű üvegben végbemenő kristályosodási folyamai is. Ennek során az üveganyagban apró, homályos, tejfehér kristályok jönnek létre. A jelenséget üvegutánzatok készítésekor mesterségesen is kiválthatják, I. jadeit üvegutánzat. 25 THEOPHILUS", P. 1986. 72-73. pp. 26 OBERFRANK F-RÉKAI J. 1984. 44. p.; HIDDE H. 2005.137. p.