Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel

amorf szerkezet sűrűség: 2,00....6,33 g/cm3 között változik, üvegfajtától függően fénytörésmutató 1,42 1,96 között változik, üvegfajtától függően diszperzió 0,008 0,043 között változik, üvegfajtától függően keménység

27 Mohs A....1 között változó (leggyakrabban: 5, ólomüveg, flintüvcg: 4, kvarcüveg: 6, bórszilikát és bcrillüveg: 7-cs keménységű)

28 B) Egyes tulajdonságok felismerését magunk is megtanulhatjuk, ezzel elérjük azt, hogy különösen a régebbi műtárgyakba foglalt, a maihoz képest jóval gyengébb minőségű üvegutánzatokat nagyobb biztonsággal cl tudjuk különíteni a „többi utánzattól", illetve a drágakövektől, és gyakorlatot szerezhetünk abban, hogy a „gyanús darabokat" felismerjük, és ha szükséges, ezek meghatározásához, a „hamis vagy valódi" kérdés eldöntéséhez szakembert hívjunk segítségül. /. kép Gázbuborékok üvegkavicsban Kagylós törés A rideg üvegkö felszíne sérülhet, s mivel az üveganyag nem hasad, hanem törik, jellegzetes törésfelülctét ismerhetjük fel nagyítós vagy mikroszkópos vizsgálattal. A kagylós törésfelület elnevezés utal arra, hogy ez a kagylóhéjhoz hasonló, íves-sávos rajzolatot mutat. Gázzárványok^ Ezek kisebb-nagyobb gázbuborékok, általában gömb alakúak, felületük fekete, vagy fémes hatású, kivéve a középpontjukat, amely fehér. (Ennek oka: ha a szemünk elé tartott üvegtárgyat (vagy üvegkövet) hátulról világítjuk meg, a különböző irányokból érkező beeső fénysugarak a gázzárvány felületéről visszaverődnek - ezért látjuk a zárványt sötétnek -, és csak 27 OBERFRANK F.-RÉKA1 .!. 1984. 28. p. 65-66. pp. GALLY, H. 1994. 16-17. pp. SCHUMANN, W. 1992. 20. p. A keménység az anyag felületének mechanikai behatásokkal szembeni ellenálló képessége. Amit drágakövek, ásványok esetében mérhetünk, az ún. karckeménység. Friedrich Mohs német mineralógus (1773-1839) 1-től 10-ig számsort állított fel a keménység fokozatainak jelölésére, ezekhez egy-egy ásványt kapcsolt hozzá, amelyek a következők: A legpuhább, az l-es keménységű talk, ezután jön a kősó, (2) a gipsz (3), a kalcit(4), a fluorit(5), az apatit(6), a földpát(7), a kvarc(7), a topáz(8), a korund(9) végül a Föld legkeményebb anyaga, a gyémánt(lO). Ha megkarcolunk egy anyagot, azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb keménységű karcolja a puhábbat, és nem karcolja a keményebbet. Az azonos keménységüek gyengén karcolják egymást. Karctü sorozattal magunk is végezhetünk ilyen vizsgálatot, de átlátszó követ soha ne karcoljunk, mert a keletkezett sérülés rontja a kő fényhatását! Még egy segítség a vizsgálathoz: egy ablaküveg darab 5-ös keménységű mintaanyagként használható, az 1 és 2-es keménységű anyagok körömmel karcolhatók, a 3-as keménységű anyagok rézpénzzel karcolhatók, a 4 és 5-ös keménységüek acélpengével (kés) karcolhatók. 28 A közölt adatok forrása: OBERFRANK F.-RÉKA1 J. 1984. 184. p. 29 A drágakötudomány zárványnak nevez mindent, amit a kő magába zár. A zárványok lehetnek szilárd, folyékony és gáz halmazállapotúak, vagy ezek kombinációi. Jellegzetes alakzatokban (pl. zászló, fátyol stb.) is előfordulhatnak, amely egy-egy ásványra jellemző lehet. Egy részük szabad szemmel, vagy 10x-es nagyítóval már látható, más részük csak mikroszkópos vizsgálattal, sokkal nagyobb nagyítással vehető tszre és tanulmányozható. Vizsgálatuk nagyon fontos a szakember számára, mert sok esetben ezzel dönthető csak el, utánzattal állunk-e szemben.