Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel

Talán közhelynek tűnik, mégis igaz megállapítás, hogy a dolgokról alkotott véleményünk viszonylagos. Ha például az üveget a drágakövekhez mérjük, akkor egy egyszerű és tömegesen gyártott utánzatként, akár lekicsinylően is kezelhetnénk. Ha viszont a műtárgyak között helyezzük el, akkor egy csodálatos, nemes anyag áll előttünk, amely fényáteresztő, víz- és saválló, éghctctlcn (bár törékeny), nagyszerűen formálható különleges anyag. Alapanyaga a természetnek olyan ajándéka, amelyet óriási tömegben, tálcán kínál felhasználásra nekünk, embereknek. Az üveggel Földünkön a természetben is találkozhatunk. A működő vulkánok kürtőjéből kiömlő láva gyors hűlésekor többek között vulkáni üveg, obszidián keletkezik, amelyet az ember már évezredekkel ezelőtt felhasznált eszköz- és ékszerkészítésre.

14 A másik természetes üvegfajta a zöld színű moldavit, nevét fő lelőhelyéről, a csehországi, Felső-Moldva menti előfordulásáról kapta. Meteorit üvegnek is hívják, mert a tudósok feltételezése szerint egy kb. 1000 méter átmérőjű meteorit, 15 millió évvel ezelőtti becsapódása és felrobbanása során keletkezett ez az üvegfajta.

15 A mesterséges úton előállított üveget pedig évezredek óta használják többek között különféle tárgyak díszítésére, drágakövek pótlására, utánzására is. „Üveg a tulajdonképpeni üvegalkotóknak folyósító anyagokkal és stabilizátorokkal való összeolvasztásából keletkezik."

16 „Az üveg olyan szervetlen olvadék, amely észrevehető kristályosodás nélkül hűlt le és dermedt meg,...tüzfolyós állapotban keletkezett, majd lchütött olvadék."

17 Az üvegfajták legfontosabb alapanyagai a kvarchomok (szilícium-dioxid, amelyet mindannyian jól ismerünk, hiszen a Föld talán legelterjedtebb ásványa. A homok tulajdonképpen egy laza szerkezetű ásvány, minden homokszem egy-egy apró kvarckristály), a mészkőből, mészmárgából vagy márvány aprításával nyert mészpor, cs az elégetett erdei fákból nyert hamuzsír. „Speciális üvegek jönnek létre, ha ezekhez az alapanyagokhoz különféle fém-oxidokat, ritkaföldfémeket adagolunk. A színt adó anyagok, a legkülönfélébb fém-oxidok mennyisége csupán ezrelékekben fejezhető ki."

18 A porított keverék olvasztásával, majd hűtésével jön létre az üveg,

19 amelynek tulajdonságai függnek összetételétől, s a készítési technológia mikéntjétől is. (Változó értékeket mutat például az egyes üvegfajták keménysége, sűrűsége, diszperziója,

20 és ún. törésmutatója is.

21 Ezeknek az értékeknek a megállapításához mérőeszközökre, speciális műszerekre van szükség.) Az összes üvegfajta egyik legfőbb jellemzője ún. amorf szerkezete, homogenitása. Míg a szilárd anyagokat, elemeket, ásványokat alkotó részecskék szabályos, zárt rácsszerkezetben (kristályrácsot alkotva) helyezkednek cl, a folyadékok esetében a szabálytalanul elhelyezkedő, egymástól elszigetelt részecskék egyfajta keveredése jellemző, ahol az alkotóelemek egymáson átgördülhetnek, „mozgásszabadságuk van" - ezért tudjuk a folyadékokat önteni, s ezért veszik fel a kitöltött tér alakját is. Az üvegállapotú anyagokban az ionok és 14 „Az obszidián színe leggyakrabban átlátszatlan fekete, néha áttetsző, sőt majdnem átlátszó és aranyló vagy ezüstös kristályzárványok találhatók benne. Vannak füstszürkék vagy barna-fekete sávozottak is." OBERFRANK F.-REKAI F. 1984. 165. p. 15 A meteoritüvegek keletkezése vitatott. Ilyen, jellegzetesen palack zöld színű üvegolvadékokat máshol is találtak, ezeket összefoglaló néven tektilek-nek nevezik (tektitek=olvadékok). OBERFRANK F.-RÉKAI J. 1984. 174. p. 16 BREPOHL, E. 1984. 13-14. pp. 17 RÖMPP. 1984. 837 .p. 18 OBERFRANK F.-RÉKAI J. 1984. 184. p. 19 Az alapanyagokat összekeverik és tűzálló edényekben olvasztókemencében melegítik fel. 800-900 °C-on megindul a keverék felületén az összeolvadás, majd 1300-1500 °C -ra hevítve hígfolyós olvadék keletkezik. Az ezt követő folyamat a derítés, ennek során NaCl hozzáadásával segítik a gázbuborékok eltávozását az olvadékból. Mivel ezen a hőfokon az üveg nem megmunkálható, addig pihentetik, amíg az olvadék kb. 1200 °C -ra csökken. Ezután következhet megmunkálása. RÖMPP 1984. 837-838. pp. 20 L. 8. jegyzet 21 A törésmutató, a vizsgált anyag optikai tulajdonságát mutató érték, amely anyagra jellemző, s a refraktométer nevű, speciális drágakő határozó műszerrel mérhető.