Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Balahó Zoltán: Nagy Imre emlékanyag a Magyar Nemzeti Múzeumban
Emlékérem miniatűrje) és jugoszláv kitüntetést (Nép Szolgálatáért Érdemrend csillagjának miniatűrje), rendőrségi kitüntetést (Közbiztonsági Szolgálati Jel arany fokozatának miniatűrje) és állami kitüntetéseket (Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának miniatűrje, Magyar Köztársasági Érdemrend nagy keresztjének csillagja és miniatűrje, Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjének miniatűrje, Kossuth Érdemrend I. osztályú csillagjának miniatűrje). Az Éremtár Emlékérem Gyűjteményében mintegy 16 kitüntető érmét találunk, melyek a Németországban élő emigráns magyarok által létrehozott és működtetett Numismatica Hungarica kiadásában jelentek meg. Közülük nyolc érem az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 20. évfordulójára készült, 1976-ban. A bronzból és ezüstből vert érméket Nagy Imre és Maiéter Pál portréja díszíti, a hátoldalukon pedig a budapesti utcai harcokra emlékeztető, illetve az 1953-as kelet-berlini munkásfelkelésre utaló jelenetek láthatók, német és angol felirattal (ltsz.: 10. C. 1988-13-28.). További öt kitüntető érem Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése alkalmából, 1989. június 16-ra készült. A két ezüst, két bronz és egy réz érmét Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József és Losonczy Géza portréi, valamint a 30l-es parcellára utaló kopjafák díszítik (ltsz.: 14. C. 1989-1-2.; 14 C. 1998.2.). Szintén az újratemetésre készültek azok a Nagy Imre portrés emlékjelvények is, amelyek az éremtár Jelvénygyűjteményében lelhetők fel. A préselt fém jelvényeket fekete és nemzetiszínű szalagokkal látták el és kitűzőként viselték őket a temetés napján (ltsz.: 89. 42. 1.; 89. 43. 1.; 89. 44. 1.). A tárgyi gyűjtemények után most vegyük szemügyre - a teljesség igénye nélkül - a papíralapú dokumentumgyűjteményeket. A Történeti Tár öt dokumentumgyűjteménye közül négy őriz Nagy Imrével kapcsolatos írott és nyomtatott anyagot. Közülük az egyikben, a legújabb kori Iratgyüjtcményben 13 találhatók azok az anyakönyvi kivonatok, melyeket 2006 nyarán kapott ajándékba a Magyar Nemzeti Múzeum Nagy Imre Miskolcon élő rokonától, Ilubay Lászlótól. A szülőkre vonatkozó 1941-ben kiállított születési anyakönyvi kivonatok érdekessége, hogy Nagy Imre apja és anyja is törvénytelen gyerekként látták meg a napvilágot. Édesapja szülei csak József fiuk születése után házasodtak össze, míg édesanyját már felnőtt fejjel íratta saját nevére Szabó József, édesanyja mostohaapja, ezt megelőzően az anyja nevét a Sáringert használta. A szülők házassági anyakönyvi kivonata mellett még Mária húgának a születési anyakönyvi kivonata is nálunk van (ltsz.: 2006. 7. 1-4.). Különösen értékes darabját alkotja az Iratgyűjteménynek az a tábori levelezőlap, melyet a fiatal Nagy Imre írt haza Kaposváron élő szüleinek az orosz hadifogságból, 1918. január 27-én (ltsz.: 92. 69. L). A Bajkál-tó közelében fekvő berezovkai tábor lakójaként a levelezőlappal együtt egy kis fényképet is hazaküldött, ami páratlan kor-dokumentuma Nagy Imre korai életútjának (lásd Történeti Fényképtár, ltsz.: 92. 159.). Nagy Imre már 1915 nyarán az olasz fronton harcolt, ahol hamarosan megsebesült, majd 1916 júniusában az orosz frontra vezényelték, ahol viszont rövid idő után fogságba esett. Közel öt év után, csak 1921-ben került haza, és ez a (Szovjet-)Oroszországban eltöltött hosszú (és ottani tevékenységét részleteiben máig sem ismert) idő örökre meghatározta további életét. (6. kép) A később önként vállalt szovjetunióbeli „száműzetéséből" is őrzünk néhány dokumentumot. Bokányi Dezső levelezőlapon számol be Nagy Imrének gyógykezeléséről, 1934-ben. A Tanácsköztársaság egykori munkaügyi népbiztosával sokáig egy házban laktak Moszkvában (ltsz.: 92. 70. 1.). Moszkvai munkahelyéről két dokumentumot is őriz az Igazolvány és Oklevél Gyűjtemény 14 . Mindkettőt a Nemzetközi Agrár Intézetben állították ki, 13 A legújabb kori Iratgyűjtemény adatszolgáltató történész-muzeológusa Balahó Zoltán. 14 Az Igazolvány és Oklevél Gyűjtemény adatszolgáltató történész-muzeológusai: Balahó Zoltán és Kemenczei Ágota.
