Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
sen, hosszanti irányban, azzal U alakú udvart alkotva, helyezkedett el a két mellék- (lakó- és gazdasági) épület. Az egyik volt a gazdatiszti lakással egybeépített 346 m2-es magtár (259/2), egy boltíves tornácos téglaház, amelyhez azonos tetőszerkezet alatt, de mögötte egy kis kocsiszínt is építettek a szőlőbe járó kocsi számára. A másik a bérlő lakását (1.-5.) meg a nagy kocsiszínt' 25 és raktárakat magába foglaló kisebb, vályog épület (260) volt. A magtárház felső végénél, hátul a kertben állt a kertész emeletes háza (259/3), folytatásában a hosszú üvegház, előtte melegágyakkal. Ennek végénél kezdődött, a kúriától elzárt-elkülönített egységként a másik udvar, a tulajdonképpeni major. Felső épületének (258/1) a kúria felé eső részén két cselédlakás 126 kapott helyet (egyenként szoba, pitvar/konyha, kamra felosztásban az általában többgyermekes családok számára), vele összeépítve a kisebb lóistálló (később itt nem voltak már lovak) és a hatalmas (555 m 2 ), az utolsó időszakban már használaton kívüli juhakol. 127 Kissé lejjebb, elcsúsztatva, az akol végének vonalában két, három, illetve kettő lakást tartalmazó cselédház állt (258/2,3), erre merőlegesen még egy (258/4), három lakással. 128 Mögötte kert. A szintén U alakú gazdasági udvar alsó végében a középen elhelyezkedő, nagy (215 m 2 ) marhaistállót egy kis sertésól és a gazdasági szekerek színje fogta közre. Mögöttük volt a templomkert mögé hátranyúló szérűskert a dohánypajtával, a kúriaépület hátsó frontján pedig fontos tartozékként a park. 10. kép A Tornallyay-kúria nagyszalonjának hátsó része a két egyforma ülőgarnitúrával, családtagokkal. Ütnek: Tornallyay (II.) Zoltán, Tornallyay (III.) Zoltán. Koritsánszkyné KirálySarolta (mögötte áll Újváry Kálmán), Tornallyay Katalin (mögötte áll Bodnár Zoltán főhadnagy és Kossuth Sarolta, valamint Kossuth Erzsébet), ismeretlen, Tornallyay (II.) Zoltánné (mögötte áll Tornallyay János), Tornallyay Márton, Kossuth Sándorné, Király Erzsébet. Készítője és készítési ideje ismeretlen. Magántulajdon. (Reprodukció: Dabasi András). 125 Ebbe a kétszárnyú, széles ajtajú épületbe 4 kocsi is befért: egy 1920-as évekbeli modern, sötétzöld, értékes, bőrüléses, lenyitható tetejű személyautó (Tornallyay (1.) Zoltán kapta valami adósság fejében, sose használta, vezetni sem tudta), egy elegáns fekete hintó, egy közönséges sárga kocsi és egy különleges, többszáz éves, egylovas, kétüléses (egymás mögötti ülések) öröklött szán, faragott orr-résszel. A színesre festett faragás Jónást ábrázolta a cethal szájában. Tornallyay (III.) Zoltán szíves közlése. 126 Ezek egyikéből hozatta fel parádés kocsisa tüdőbeteg feleségét a „kastély" - szárazabb, egészségesebb vendégszobájába Tornallyay (11.) Zoltán, és gyógyíttatta a később ott elhunyt nagybeteg asszonyt. A másik lakásban az ezermesterként is működő második gazdatiszt - egyben erdőkerülő - lakott családjával. Tornallyay (III.) Zoltán szíves közlése. 127 Társadalomtörténeti kutatások is igazolják, hogy a 19. század végétől az állatállományból való legnagyobb részesedés a különböző gazdaságoknál a kisgazdaságok irányába tolódik el. GYANI G. - KÖVÉR Gy. 1998. 84. p. 128 A lakások látszatra mind olyan szerkezetűek, mint az 1. számú házban, de az alaprajzról jól leolvasható, hogy mégsem teljesen, ugyanis a használatmód nem minden esetben azonos, s ez egyértelműen utal a családok eltérő rangjára: a 2. és a 4. épületben az „a" és a „b", illetve a „b" és „c" jelű lakások lakói közösen használhattak csak egy-egy konyhát.
