Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
A gazdasági épületek számából, méretéből, szerepéből következtetni lehet a Zoltánok gazdálkodásának jellegére: az önellátásra berendezkedő, kenyérgabona- és takarmánytermelő növénytermesztés, valamint marhatartáson alapuló - Tornallyay (I.) Zoltán idejében juhtartással kiegészülő - állattenyésztés mellett szintén csak a család igényeit kielégítő szőlészet-borászat, és kisebb mértékben árutermelő jellegű fakitermelés jellemezte. A kúria parkja, vagy ahogy a Zoltánok óta nevezik, a Zoltán-kert, (11. kép) általános vélekedés szerint a Tornallyay-udvarház legimpozánsabb, saját múlttal és hírrel bíró része volt. Ahogy már utaltam rá, a kúria köré kertet először Tornallyay Károly és felesége építtetett valamikor az 1790-es években 129 , modern angolparkot 130 varázsolva oda. Ennek részeként ők emeltettek 1800 körül a kert közepén álló mészkőszikla 131 déli részére bástyát, nyugati oldalára „börtönt" (pinceszerű, alacsony, bolthajtásos, ismeretlen szerepű építmény), később a sáncon szélrózsás, zászlótartó torony alapú kőoszlopot, sétányokat, és két halastava a park területén fakadó, több helyen feltörő természetes gyógyvízforrás fölé 132 - ezek vize a kert alján csordogáló Csincsapatakba folyt el. Stílusszerüen egy Danaida-szobrot is felállítottak. 133 Az ő idejükben állítólag az ajakatlan kisasszony sírja még látható volt. A kertben helyezték el T. Julius és Losonczy Johanna, majd T. Károly síremlékét is. Ezek a romantikus építmények, mesterségesen emelt képződmények, síremlékek, természetes vízforrások szerves tartozékai voltak az akkori angolkerteknek. A telken a régi időkből megmaradt többszáz éves hársfák, platánok, gesztenyefák jó alapot biztosítottak a vadregényes park kiépítéséhez, amelyeket fűzfákkal, egzotikus fafajiakkal, itt-ott vegyes virág-gruppokkal tovább gazdagítottak. Nem véletlen, hogy kedvvel gyönyörködött benne 1831. júniusi látogatásakor 134 az angol kertek / /. kép A kúria hátulsó traktusa és a mögötte elterülő Zoltán-kert részlete. Készítője és készítési ideje ismeretlen. Magántulajdon. (Reprodukció: Dabasi András) 129 1788. június 16-án házasodtak össze. GAÁL í. 1999. családfa. 130 Az angolpark - „egy kis darab természet" minden mesterkéltség nélkül - Európában a 18. század közepétől, Magyarországon az 1770-es évek végétől váltotta fel a korábban divatos, kimódolt-megtervezett francia-kerttípust. A korszak eszmevilágával összefüggésben a felvilágosult, szabadabb felfogást, a természet tiszteletét érvényesítette a görög Árkádia és a bibliai Éden szellemében. A romantikus érzelmesség mellett az intellektuális ember kifinomult igényessége jellemezte. KELÉNYI Gy. 1974. 35. p. 131 Az egykor a sziklán álló, a Sajóból táplálkozó vízárokkal körülvett Csonkavárnak és az őrtoronynak a maradva nyait az ö idejükben vastag földréteg fedte, nem is tudták, hol volt. Érdekes, hogy Fehérváry István (lásd 105. jegyzet) 1935-ben arról ír, hogy a romok (még? már?) láthatók. - Feltárásukat az 1990-es években végezték cl. GAÁL I. 1999. 56. p. 132 A kerített Tornallyay-birtokon kívül is feltörő vizet János forrásnak nevezték el a helybeliek, kutat építettek fölé, vasas vizét palackokban hordták haza, majd a szocialista korszakban palackozót építettek mellé, s azóta is árusítják mint gyógyvizet, mely gyomorbajosoknak különösen jó. - Érdekes, hogy a Tornallyayak sohasem akarták kihasználni ezt a remek adottságot (gondoljunk az éppen ezen a környéken (Csíz, Levárt) gyakran nemesi birtokokon felfedezett, gyógyvizük által nagyhírű fürdőhellyé váló településekre!), pedig a család itta a feltörő forrásvizet, s előszeretettel fürödtek is benne. Ugyanakkor állataik itatásának megoldására 1942-ben Miskolcról hozatott Tornallyay (II.) Zoltán forráskutatót (Tréki Török), aki a mezőn talált is vizet, 30 méter mélyen, s ott leásva létesítettek is egy marhaitatót, kettős gémeskúttal. 133 1946 után mindezek pusztulásnak indultak és lassan eltűntek. 134 Két hónap múlva, augusztus 22-én kolerában elhunyt. Magyar Nagylexikon 2000. 687. p.
