Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
özvegyen vállalt kcrcsztfiára, Tornallyay (I.) Zoltánra (1839-1919), 50 eladónk nagyapjára hagyta. Szintén Tornallyay Károly halála után történt az is, hogy megtisztelte látogatásával a kúriát Kazinczy Ferenc, a neves nyelvújító, Tornallyay Károly egykori iskolatársa, barátja. 51 Ka zinczy tisztelte és kedvelte a Tornallyayakat, és mivel lelkes rajongója volt az angolkerteknck, 52 így a Tornallyay-parknak is, amelyet Losonczy Judit férje halála után is lelkesen gondozott és továbbfejlesztett, örömmel töltött el pár napot a kúriában. 53 Tornallyay (I.) Márton, Gömör és Borsod vármegye táblabírája, „országának esküdt ügyvédje", 54 birtokos nemes, négy élő gyermek 55 apja, még gazdag és tekintélyes ember volt, s azt nevelt fiaiból is. Károly mellett (II.) Márton (1759-1828) és József is remek gazdálkodó volt, birtokaik tisztességesen jövedelmeztek, amelyből komoly összegeket költöttek kúriáik, lakóterületük fejlesztésére, karbantartására: kényesek voltak környezetükre. Ezen felül a Tornallyayak az idők során jól is házasodtak és házasítottak, 56 ezzel is növekedve rangban és javakban. 57 Tornallyay (II.) Márton - Gömör, Borsod és más vármegyék táblabírája, 1815-18 között gömöri alispán, az alsó-tornaijai kúria ura (amely nagyobb és értékesebb volt a Károly kezén lévő felső-tornaijainál is) - már a régi nagyhírű nemzetség utolsó generációjának a tagja. Károly és az ő halálával ugyanis megkezdődött a család hanyatlása. (II.) Márton fiútestvérei magtalanok voltak; ugyanakkor az ő négy fia közül is három korán elhalt. 58 50 (I.) Zoltán apja, (III.) Márton, szintén Tornallyay Károlyék keresztfia volt. GAÁL I. 1999. - A kúriában először talán - valószínűleg még Losonczy Judit életében - az eleinte Királyiban gazdálkodó Tornallyay Antal és első, majd második felesége, a rokon Losonczi Johanna és Klára lakhatott a második házasságból származó gyermekeikkel - lásd Tornallyay (II.) Zoltán lakóépületről írt feljegyzéseit, miszerint Antal lánya, Tornallyay Viktória még itt született (1838) -, s csak később, Hevessyvel kötött házassága (1851) idején kerülhetett a kúriába T. (III.) Mártonné Sturmann Katalin (ezért titulálják ez idő tájt Hevessy-kúriának az épületet), és 1865ben a hazatérő fia (I.) Zoltán: ekkor már újra az ő nevükre volt íratva a per alatt álló birtok. (Erről részletesen lásd a kúria-fejezetet.) 51 A lokális szinten máig kiemelten számon tartott eseményt 2000. okt. 6. óta emléktábla örökíti meg a Tornallyay kúria falán. A dátum az egyébként kettős alkalmat rögzítő tábla másik eseményére utal, nevezetesen, hogy Kazinczy fia, Lajos vezette 1849 februárjában a honvéd sereget a császáriakkal vívott ütközetben a település határában. PUSKO G. 2005. 247., 249. p. 52 KELÉNYI Gy. 1974. 35. p. 53 „Tornallyay Károlyék igen népszerű emberek voltak. Vendégszerető házuk közismert volt. Náluk szállt meg 1831-ben Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelvújító, a midőn átutazott Gömör megyén." - írja Tornallyay (II.) Zoltán, különös módon meg sem említve T. Károlyék másik híres látogatóját, Kutuzov tábornok orosz hadvezért, aki 1805. dec. 28. éjszakáját tölti a kúriában, Tornallyay Károly vendégeként, visszavonulóban a számára vesztes Austerlitz-i csatából. GAÁL I. 1999. 56. p. 54 GAÁL I. 1999. családfa, ill. 55. p. 55 Terézia 1756-ban, Márton 1759-ben, Károly, mint láttuk, 1761-ben, József 1770-ben született. GAÁL I. 1999. 55. p. és családfa. 56 Rendszerint a szűkebb-bővebb pátriájukból hoztak maguknak társat, s az idők során összeházasodások révén rokonságba kerültek a környék nemesi családjaival. Időrendben többek között a következőkkel: Jolsvaföi Tekes, Rajnold nemzetségbeli Putnoky, Csetneki, Nagycsoltói Basó, Szklabonyai Balassa, Szénássy, Pribáki, Kendi, Györffy, Panyiti Uza, Karácsony, kis-csoltói Ragályi, Kisfaludi Thor, Komjáty, Mocsáry, abafalvi Abaffy, HuntPázmány nemzetségbeli Jánoky, Réthey, Dobozy, Pongrácz, Kecskeméthy, kubinyi Kubinyy, Eszényi, Szemere, Mughin Mamatov Agaphia hercegnő, Gömöry, Csengery, szentkirályi Pletrich, pilisi Szilassy, Malatinszky, potumyai Poturnyay, Losonczi, Kövecsesi Danes, aranyosi Garas, kisszántói Dobozy, Budaházy, Czékus, Sturmann, Szörényi, fáji Fáy, Karácsondy, Fábry Kovács, Borzy Kakó, Hevessy, Ujházy, márkusfalvi Máriássy, gentsi Gentsy, primóczi Szentmiklóssy, Ottlik, négyesi Szepessy, Szathmári-Király stb. GAÁL I. 1999. és családfa. 57 Többek között így került a Tornallyayak kezére 1427-ben Teresztenye (Ördögh-leány-negyed), 1724-ben Sajókaza (Basó-birtok), 1775-ben Ó- és Újkeszi (Pribék-család), Uzapanyit, Ilacs, Kápolna, Mikóháza és más puszták (az Uza-család révén), a csernelyi birtok (Sturmann Katalin révén) stb. GAÁL I. 1999. 77-79. pp. 58 Júliusról már volt szó (lásd a 49. jegyzetet); a kisebb alsó-tornaijai kúriát birtokló Lucián ( 1804-1847) fiatalon elhunyt: imádott. Pestről származó feleségét, báró Szörényi Amáliát követi önként a sírba, utódjuk nincs, kúriájuk Keczer Tamás kezére kerül; Antal (1803-1842) szintén korán meghal forrólázban, s bár két felesége is van (50. jegyzet), fiai születésük után nem maradnak életben, csak Viktória lánya éri meg a felnőttkort.