Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
comes, 17 királyi tisztségviselő ő is, és a jelentéktelenebb Mikó - ők a testvérei, s Sztárnya, 18 aki valószínűleg unokatestvére. A mai Tornallyayak ettől az I. Gál comestöl származtatják magukat. Anélkül, hogy a nemzetségen belüli, a 13-14. században igen gyorsan változó s bonyolult birtokviszonyokat 19 részleteznénk, itt kell kitérnünk a bennünket érdeklő, de a család számára is legjelentősebb birtoktest, Tornaija település keletkezéstörténetérc. Birtokosai ugyanis kb. a 14. század első harmadától a nemzetségen belül legéletképesebbnek bizonyuló ág, I. Gál comes leszármazottai lettek, 20 továbbá, mert erről a helységről vették nevüket a Tornallyayak. Tornaija 21 létrejöttét a feltehetőleg közvetlenül a tatárjárás után (1241-50 táján, esetleg 1291-ig) a területén felépített lakótoronynak 22 köszönheti. Bár azon, hogy az építményeknek helyet adó földterület azonos-e az egykori Kövi faluval, vagy azzal határos településről van-e szó, máig vitatkoznak a kutatók, 23 az biztos, hogy a tornyokat a nemzetség tagjai építették, s a körülötte kifejlődő telepet birtokközpontjuknak tekintették. Ez magyarázza 17 Volt ugyanis II. Gál comes is. aki Balak fia volt, egy, a 15. században kihalt ág őse. GAÁL I. 1999. 23-24. pp.; FORGÓN M. (1907) 2001. 314. p. 18 Mikó ága már a 14. században kihalt, Sztárnyáé (Sztárnyay-család) majd a 18. században, legkésőbb 1760-ban. GAÁL 1. 1999. 24. p., illetve FORGÓN M. (1907) 2001. családfa; - Fennmaradt az emlékezete a nemzetség egyik hölgytagjának is ebből az időből: „az ajakatlan kisasszony legendája" őrzi 1241-ből származó történetét. Eszerint a muhi csata után a környéken végigszáguldó latárok eljutva Tornaijára, csak egy idős kisasszonyt találtak a birtokon, aki nem menekült el a többiekkel, s akit hiába faggattak a kincs és bizonyos titkos alagút miatt, haragjukban levágták hát az ajkát, majd megölték (más változat szerint életben maradt, de néma lett), így végül mégis dolguk végezetlenül kellett távozniuk. A hős kisasszony emlékét úgy is, mint a Tornallyayak legrégibb történetét, megőrizte a család: adatközlőnk édesapja 1941-ben emlékmüvet állíttatott az esemény 700. évfordulójára kúriájuk kertjében. (Erről később még lesz szó.) Csodával határos módon ez az építmény a mai napig megmaradt az ún. Zoltán-kertben. GAÁL 1. 1999. 14-15., pp. 116. p. 19 A férfi családtagok közül legelőször elhunyt Balak halálával (1274) a megszaporodott családtagok között Kövi földjének 3 részre osztásával elkezdődött, majd a század folyamán folytatódott a birtokfel- és megosztás, mely szerkezetileg teljesen átalakította a birtoktestet, s megosztotta a családot is. GAÁL I. 1999. 23-24. pp. A Tornallyay-nemzetség így már a 14. században több családra szakadt. ILA B. 1969. 127. p. - Főként Balak és I. Gál utódai, a Tornallyayak és a Sztárnaiak között folyt évszázadokig tartó háború, tettlegességig is fajuló birtokperekkel. GAÁL I. 1999. 23-26. pp. - Ugyanakkor a 14. századi országos uralomváltások harcaiban a Tornallyayak különböző családi ágai - annyi más Gömör megyei kis- és köznemeshez hasonlóan - csak úgy tudták átmenteni birtokaikat, hogy a váruralommal rendelkező főnemesek védelme alá helyezték magukat. I. Gál comes legidősebb fia, Murány comes azonban már 1297-ben esküt tett Hangonyi Péter fia Máté mellett. GAÁL I. 1999. 24. p. 20 A Tornallyayak ősi birtokain több, általuk alapított település is létezett. Némelyik már a 13. század végére kialakult, mint Kövi, Sztárnya, Tornaija (ez utóbbihoz lásd a 16. és 18. jegyzetet is). Bizonyítja ezt egy 1291ből származó oklevél is, Sajógömör határjárásának leírása. GAÁL I. 1999. 24-25. pp., ILA B. 1969. 127. p. - A többi falu: Sztarnatelke, Újfalu (Köviből vált ki), Lapsa, Vasas, Uras, Cselény, Szanács, Zavas, de a birtok részei Orogvány, Kiüti, Macsonkaföld, Pusztatetőföld, Nagyrét is. Azt azonban, hogy melyiket ki és mikor lakta a nemzetségből, csak egy-egy esetleges adatból lehet tudni. így derül ki például, hogy I. Gál comes unokái, Pál fiai Miklós és János, elfoglalták Balak unokáitól és dédunokáitól várukat, tornyukat (Torony alja) és tartozékait, s Kövit (GAÁL I. 1999. 25. p.), valamint az is, hogy I. Gál comes Péter fiától származó János és László unokái Királykilitit birtokolták 1322-ben (Királykiliti, a későbbi Sajókirályi ma Tornaija egyik városrésze). Györffyt idézve GAÁL I. 1999. 25. p. 21 A Tornaija településnév első írásos említése Tornalya' alakban a már meghivatkozott 1291-es oklevélben található. GAÁL I. 1999. 24-25. pp., ILA B. 1969. 127. p. (Lásd 8. és 20. jegyzetet is.) 22 IIa Bálint szerint egy őrtornyot már a 10-11. században megépíttetett a gömörőrség (nyilván a Tomallyay-ősökkel). ILA B. 1969. 127. p. - Két torony volt? Lásd ehhez 25. jegyzetet is! 23 Lásd ehhez a 16. jegyzetet. Forgón Mihály adatai is azt támasztják alá, hogy a két település nem azonos. FORGÓN M. (1907) 2001.654. p.
