Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Duna fölfedezése. Térképek a Félhold árnyékából. (Török Zsolt)

A Duna fölfedezése Térképek a Félhold árnyékából Török Zsolt Háromszáz évvel ezelőtt hazánkat, az akkor „távoli, rejtett világot" még „barbár ismeretlenségből" emelte ki Luigi Ferdinando Marsigli. Deák Antal András, a Duna Múzeum történész és muzeológus kutatója most megjelent könyveiben a tudós katona, a felfedező Marsigli tudományos tevékenységének talán legfontosabb, és a nemzetközi közvélemény számára mindeddig jobbára ismeretlen területét térképezi fel. Marsigli, az 1658-ban Bolognában, grófi esalád sarjaként született tudós és katona a 17. századi európai tudományosság kiemelkedő alakjaként természetesen nem ismeretlen személy. Közismert, hogy katonaként részt vett a visszafoglaló háborúban és többször kitüntette magát a magyarországi hadszíntéren. Tagadhatatlan tény azonban, hogy Marsigli kalandos életútjának Magyarországra vezető első, és a Habsburg-sereg kényszerű elhagyását követő második szakasza sokkal jobban kutatott, ismert és méltányolt, mint az 1683-1704 közé eső, zömében Magyarországon töltött két évtized. A helyzetet számos okra vezethetjük vissza, azonban ennek a könyvismertetésnek az a feladata, hogy az erre az időszakra összpontosító két kiadványra hívja fel a figyelmet. A Deák Antal András több évtizedes kutatómunkájának eredményeit összefoglaló kötetek nemcsak alátámasztják Marsigli magyarországi éveinek az életmű megítélése szempontjából alapvető fontosságát, hanem egyben maguk is a változást képviselik. A kötetek ugyanis nemcsak Marsigli és munkatársai szerteágazó és jelentős tudományos munkásságát és műveit emelik ki a tudománytörténeti (fél)homályból, hanem egyben a modern európai tudományosság létrejöttének, a természettudományok felvirágzásának korszakában működő tudós és katona személyén keresztül a felvilágosodás tudományának működését mutatják be a kontinens keleti felén, elsősorban a Kárpát-medencében. „A Duna fölfedezése" címmel, a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában, 2004-ben megjelent vaskos kötet tulajdonképpen két könyv: Marsigli monumentális művének, az 1726-ban Hágában és Amszterdamban megjelent hatkötetes Duna-monográfia, a Danubius Pannonico-Mysicus első kötete és Deák Antal Andrásnak a Danubiushoz írt bevezető tanulmánya. A Vízügyi Múzeum a „legeurópaibb" folyó, a Duna első tudományos leírásának hasonmás kiadásának megjelentetését nyilvánvalóan nem anyagi haszon reményében vállalta, hanem fontos kulturális küldetést teljesített. A tetemes költségekkel járó kiadás ugyanakkor elengedhetetlen lépés volt Marsigli müvének szélesebb körben való megismertetéséhez, és ezen keresztül, a három évszázaddal ezelőtti Magyarország bemutatásához. A Duna-monográfiában leírt folyószakasz nagyrészt az egykori Magyar Királyság területére esik, és talán ez a földrajzi vonatkozás is oka annak, hogy Európa nyugati részén mindeddig nem kapta meg az őt megillető figyelmet. Ugyanezen okból a munka új kiadására magyarországi kiadónak kellett vállalkoznia. Önmagában azonban a latinul íródott munka megjelentetése ma már nem elegendő, hiszen a modern olvasó számára a szöveg nem mondana sokat, legfeljebb a kötet térképei és ábrái segíthetnének a tartalom megértésében. Ahhoz azonban a fordításnál több kell, hogy megérthessük és maga helyén értékelhessük ezt a három évszázaddal ezelőtti természettudományos munkát. A kötet bevezetőjében, amely >y

4 Duna fölfedezése''' címet kapta, kettős értelemben szerepel a felfedezés: jelenti egyrészt Marsigli tudományos kutatásainak eredményeit és az ezeket összefoglaló munkát, de egyben utal az 1726-os mű keletkezésének most napvilágra