Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

V. Kárpát-medencei körkép - Örsi Julianna: A családtörténeti kutatások jelentősége az ezredfordulón. A XV. néprajzi szemináriumon Vácott elhangzott előadás

Akadémia társadalomtudományi intézeteiben (történettudományi, néprajzi, nyelvészeti, szociológiai, népességtudományi) kutatóintézetekben ugyanis az 1980-as évektől intenzíven folyt az értelmiség-, életmód- és arisztokráciakutatás. Ez utóbbit hasonló nemzetközi adatgyűjtés (gothai almanach) is segítette. Szintén találhatók nemzetközi párhuzamai a Kázmér Miklós által összeállított „Régi Magyar családnevek szótára" című kötetnek.

17 A KSH Népességtudományi Intézetéhez köthető elsősorban a történeti demográfia művelése. E területen jelentős Ncmeskéri István ivádi kutatása, majd az általa irányított pilisszentlászlói kutatócsoport (Joubert Kálmán, Örsi Julianna, Szilágyi Katalin, Tóth Ilona) munkája. Ugyancsak ehhez az irányzathoz tartoznak Faragó Tamás, Meleg Attila, Benda Kálmán kiemelkedő eredményei (Buda-környéke, Keszthely, Kiskunhalas stb.). A családtörténeti kutatást segíti a még 1980-as években kiadott bibliográfia „Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944" címmel. A könyv három részből áll. Egyrészt Baán Kálmán két világháború közötti munkájának ismételt kiadása, másrészt Kóczy T. László és Gazda István kiegészítette, helyesbítette és csoportosította a magyar családtörténeti és címertani szakirodalmat 1944-gyel bezárólag.

18 A genealógiai és heraldikai kutatások nyomán igen sok szép színes album jelent meg a különböző megyék nemesi családjairól, címereiről. A vállalkozások sorába tartozik Pozsonyi József „Régi Magyar Családok" könyvsorozata, amely 2002-ben indult.

19 A Nagykunságon 2001-2004 között folyt „Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" című kutatási projekt - melynek vezetője Örsi Julianna - eredményei több kötetben (Kulcsemberek, Családok, famíliák, nemzetségek, Nagykunsági közösségek) olvashatók.

20 A tanulmánykötetek mutatják, hogy ugyanazon közösségek vizsgálata különböző megközelítéssel, különböző módszerek alkalmazásával sokszínű, gazdag eredményt hozhat. Örsi Julianna egyéb írásai is interdiszciplináris megközelítésről tanúskodnak.

21 A családtörténeti kutatásoknak kedvezett, hogy a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1992-től ismét megjelenteti a Turul című folyóiratot. A kiadvány szakmai színvonaláról a kiadók, szerkesztők és a szerzők gondoskodnak. így a családtörténet-kutatók számára irányt mutató folyóirat nemcsak bemutatja a legújabb tudományos eredményeket, a kiadott könyveket, de a nem hivatásszerűen családtörténeti kutatással foglalkozóknak is mintát, segítséget ad.

22 A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másik sorozatát is figyelembe kell vennünk, amelyet 2004-ben kezdtek.

23 Ez a sorozat a társaság ülésein elhangzott előadásokat hozza nyilvánosságra. Az intézmények közül az Országos Levéltárban folyó tudományos feltáró és feldolgozó munka a legintenzívebb. Itt van a családkutatásra leginkább specializálódott szakember, itt van a legtöbb forrás is. Mivel idő közben az újabb technikai eredmények (fotózás, mikrofilmezés, fénymásolás, CD-DVD) kibővítették a források kutatásának lehetőségét, így az általános érdeklődést is igyekeztek kielégíteni. Mindez nemzetközi méreteket is öltött, elég ha csak arra utalunk, hogy az 1990-es évek elején, éppen az Amerikában működő mormon egyház segítségével vették mikrofilmre az anyakönyvek 1895 előtti adatait. Az c forrástípushoz 17 KÁZMÉR M. 1993. 18 BAÁNK. 1984. 19 POZSONY] J. 2002. a sorozat nyitó kötete (azóta a sorozat 4. kötete is megjelent - a szerk.) 20 ÖRSI J. (szerk.): 2002. ÖRSI J. (szerk.): 2003. ÖRSI J. (szerk.): 2004. 21 ÖRSI J. 1999. 123-220. pp., ÖRSI J. 2003. 9-28. pp.; ÖRSI J. 2004. 22 Turul. Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. Szerkesztik: Draskóczy István, Kollega Tarsoly István, Nyulásziné Straub Éva, Pandula Attila, Soós István. Bp. 1992-től évente 4 füzetben (két összevont szám) 1992-ben 65. kötetként az 1951 1992 évfolyamokat pótolták a folytonosság dekralásaként. 23 Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Füzetei I. szám. Bp. 2004.