Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Nagy István: A pápai ütközet az újabb kutatások tükrében. Beszámoló a „Kiváló manőver az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című konferenciáról

Markus Stein „Badeniek a pápai ütközetben" címmel a badeni dandár szerepet mutatta be. A badeni csapatok Harrant tábornok parancsnoksága alatt az ütközet második szakaszában kapcsolódtak be a harcba. Mialatt a francia lovasság Pápa városában üldözte a visszavonuló magyar erőket, a badeni dandár a győri útra tért, hogy megtörje a Kálvária körül védekező Ettingshausen-dandár ellenállását. Az esti órákban támadták meg Ettingshausent a badeniek. Támadásuk a győri út két oldalán bontakozott ki, jobbról Grouchy lovassága támogatta őket. Kétórás harcban sikerült győzelmet aratniuk, miközben 11 főt vesztettek el, köztük az elesett Christian Müller főhadnagyot. Hudi József „Közigazgatás és honvédelem 1809-ben" címmel a hagyományos közigazgatási keretektől eltérő, a francia katonaság jelenléte alatt is működő, a nemesi vármegyei igazgatás különleges formáját mutatta be. Előadásában bemutatta Veszprém vármegye helyzetét az 1809-es évben. Kimutatta, hogy a megye lakossága a 150 ezer főt meghaladta, legnagyobb városa Pápa volt több mint 10 ezer lakossal, Veszprém csak a második lehetett 7-8 ezer polgárral. Kitért a nemesi vármegyei közigazgatásra és vázolta azokat a rendkívüli feladatokat (nemesi felkelés, várerődítés, újoncozás, közbiztonság, katonaság ellátása, kórházak fenntartása), melyek a vármegyei közigazgatásra hárultak az 1809es háború következtében. Előadása második részében a megyei közgyűlés által felállított ideiglenes ügyvevő szerv, az Állandó Deputáció tevékenységét mutatta be. A különleges helyzetre való tekintettel a Deputáció Pápán, majd Rédén egy-egy aldeputációt hozott létre, mert a francia katonaság jelenléte miatt szükség volt helyi ügyintézésre is. Ezen bizottságok nagyon nehéz körülmények között, de lehetőségük szerint megoldották a hadak járásával rájuk háruló hatalmas feladatot. Mezei Zsolt „A francia katonaság kártételei Pápán és környékén 1809-ben" című előadásában az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának OSzK Fol. Hung. 35. jelzetű, „Följegyzések a francia katonaság által Pápán okozott károkról" című irata alapjón a legnagyobb részét az ütközet napján engedélyezett kétórás szabadrablásra vezette vissza. Ennek okát Ayét őrnagy sebesülésével magyarázta. A francia parancsnokság azt hitte, hogy az őrnagyot egy pápai polgár lőtte le, de a helyi források vizsgálata bebizonyította, hogy egy egységétől leszakadó katona volt a tettes. Az előadó bemutatta, hogy a francia rablások főként a pénzt és az értéktárgyakat érintették, de előkelő helyen álltak a borok és az élelmiszerek is. A város jelentős kulturális értékét képező református könyvtárat Mándi Márton István személyes fellépése mentette meg a feldúlástól. Az összes kárösszeget 40 ezer forintra tette az előadó. A befejező, negyedik szekció ,,Az ]809-es hadjárat Magyarországon" címmel Vizi László Tamás elnöklete alatt zajlott. John H. Gill „A Rajnai Szövetség csapatai Magyarországon 1809-ben " című előadásában sorra vette a Magyarországon harcba vetett, franciákkal szövetséges Rajnai Szövetség csapatainak sorsát. A legnagyobb egység, a badeni gyalogosdandár 2940 katonája a fősereg elővédjét képezte, Colber dandárával megvívta a sárvári ütközetet, harcolt Karakó mellett, és fontos szerepet játszott a pápai ütközetben. Az előadó kiemelte a fél lovasüteg helytállását. A győri csatában csak a tüzérség harcolt, a gyalogság a győri sánctáborral szemben biztosított. Egy 970 fős megerősített hesseni zászlóaljat a pozsonyi hídfő ellen vetettek be június elején, majd Győr ostromában kapott szerepet. Egy badeni és egy hesseni könnyű lovasezred Marulaz hadosztályában június közepén harcolt a győri sánctáborból kitörő Meskó-hadosztály üldözése során. Két württembergi lovasezred július 14-15-én, már a fegyverszünet megkötése után Bruck an der Leithaból indulva magyar területen tévedésből összecsapott egy huszárjárőrrel. Az előadó kimutatta, hogy magyar területen összesen 5266 német katona harcolt francia oldalon. Jelen sorok írója „A Belső-Ausztriai Hadsereg és a főparancsnokság kérdése" címmel megvizsgálta, hogy milyen erőkből állt a Belső-Ausztriai Hadsereg a magyarországi had-