Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
IV. Kiállítások - Nagy István: A pápai ütközet az újabb kutatások tükrében. Beszámoló a „Kiváló manőver az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című konferenciáról
A konferencia résztvevőit a fővédnök, Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere nevében Rádi Róbert művelődési osztályvezető köszöntötte, majd V. Fodor Zsuzsa, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatójának megnyitója következett. A nyitóelőadást László Péter tartotta „Pápa és az Bsterházy-család" címmel. A konferencia négy egymást követő szekcióban zajlott levezető elnökkel. Az első szekció „Haderő és hadviselés 1809-ben" címmel Zachar József elnöklete alatt, Vizi László Tamás „Az 1809-es győri ütközet a magyar történeti irodalomban" című előadásával kezdődött. Az előadó áttekintette a győri ütközet (csata) 39 értékelésének történetét a főbb átfogó országtörténetek tükrében. Két fő vonulatot mutatott ki. Az egyik a hagyományos nemzeti felfogásból adódóan egyfajta romantikával próbálja az ütközet jelentőségét csökkenteni, illetve a kudarcot kis, helyi jellegű sikerek hangsúlyozásával elfeledtetni. A másik vonulat kizárólag a nemesi felkelést teszi felelőssé a csatavesztésért, kiemelve a nemesi felkelés rendszerének alkalmatlanságát. Az aulikus, János főherceg által léstett képből indult ki a hazai történetírás egy részének politikai célzattól sem mentes vélekedése, amely az egész társadalmi berendezkedés helyességét kétségbe vonta és a nemesség alkalmatlanságát éppen a győri csatavesztésből vezette le. Az előadó hangsúlyozta, hogy egyik nézet sem lehet kiindulópontja az objektív vizsgálatnak. Odor Imre „A magyar nemesi felkelés 1809-ben" címmel bemutatta a nemesi „alkotmány" alappillérét, a nemesi felkelést. Az 1809-ben országosan utoljára meghirdetett felkelés az 1808: 2. és 3. törvénycikk alapján gyűlt egybe. A kötelezettségen túl a vármegyék nagy számban állítottak ki lovasságot, a kötelező 3123 helyett 17 266 főt. A mintegy 38 ezres katonatömeget 18 lovasezredbe és 19 gyalogos zászlóaljba osztották be. Nagy nehézséget jelentett a fegyverzet és a felszerelés beszerzése. Lzt követően az előadó felvázolta az inszurrekció tevékenységét. Rámutatott, hogy a távolabbi vármegyék csapatai nem tudtak időben a kijelölt gyülekezési pontra, Győrbe érni, a francia hadsereg ellen csak a felkelők mintegy harmada harcolhatott. Kiemelte, hogy a győri csata elvesztése korántsem a nemesi felkelők gyávaságának tulajdonítható, hanem a hadvezetés elhibázott döntéseinek, illetve a nemesi felkelési rendszer hibáinak, mivel a kiképzésre csak rövid idő állt rendelkezésre, így a nemesi felkelők zárt alakzatban, szabályos csatában kiképzetlennek és gyakorlatlannak számítottak. David Ilollins „Ausztria táborkara: a modernizáció útján" című előadásában a hadsereg vezérletének kérdésével foglalkozott a napóleoni háborúk során. A napóleoni francia és a Károly főherceg által kialakított osztrák vezérleti struktúrákat összehasonlítva kimutatta, hogy az osztrák rendszer fejlettebb volt, de ennek okát abban látta, hogy Ausztriának nem állt rendelkezésére egyetlen kiemelkedő hadvezér sem, ezért volt szükség a vezérlet alaposabb megszervezésére, míg a francia oldalon Napóleon zsenialitása és munkabírása alapozta meg az eredményes hadvezetést. Hollins felvetette, hogy átértékelve az eddigi eredményeket, az osztrák rendszert is vezérkarnak kellene nevezni táborkar helyett. A második szekciót, amely a „Történelmi személyiségek 1809-ben" címet viselte Csikány Tamás elnökletével Zachar József ,,A magyar nemesi felkelés főparancsnoka, József nádor történelmi személyisége" című előadása nyitotta, melyben az előadó vázolta József nádor életrajzát. A Habsburg-főhercegként Firenzében nevelkedett, több nyelvet beszélő, széles műveltségű József bátyja, Sándor Lipót nádor 1795-ös tragikus halála után 1796. november 12-én foglalta el a legmagasabb magyar udvari méltóságot. 40 Következő évben már a nemesi felkelés élén találjuk, 1799-ben megházasodott: nőül vette Alexandra 39 A győri összecsapás minősítésére a definíciók értelmezésétől függően ütközet és csata kifejezés is alkalmazható. 40 Nádori helytartóvá 19 évesen, 1795. szeptember 21-én iktatták be, ezért nádorsága onnan számítandó, de tényleges megválasztása csak a fent nevezett napon történt.
