Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Nagy István: A pápai ütközet az újabb kutatások tükrében. Beszámoló a „Kiváló manőver az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című konferenciáról

keresztül bontakozott ki. A Montbrunt követő Grenier-hadtest két hadosztályának (Séras és Durutte tábornokok alatt) kellett a fő csapást mérnie a centrumban. A tartalékot a Colbert-t követő Grouchy-dragonyos hadosztálynak, valamint a Mersevát és Kiscell közötti táborhelyéről előrenyomuló Severoli tábornok itáliai hadosztályának és az itáliai királyi gárdának kellett képeznie.

5 A francia 7. huszárezred délelőtt nyolc órakor Szalókon megtámadta az Andrássydandár előőrseit, de csak azok hült helyét találta és néhány lemaradozót fogságba ejtett.

6 Montbrun tudatosan lassította előrenyomulását. Tíz órakor dandárát lassan előrevonta és Nyárád keleti szélénél harcrendet vett fel.

7 Értesült róla, hogy az éjszakát Karakó és Tüskevár mellett töltő Colbert-dandár Grouchy hadosztálytábornok vezetése alatt megkezdte az előrenyomulást és a Doba-Salamon-Dáka útvonalon, közvetlenül Andrássy csapatainak bal szárnya ellen vonult. A francia lovasság fél tizenkettőre alakította ki támadási pozícióját.

8 Andrássy tábornok dandárát az mentette meg a megsemmisüléstől, hogy János főherceg délben parancsot adott a visszavonulás megkezdésérc, ami szükségtelenné tette a borsosgyőri állás megtartását. Az elsődleges feladat a menet közvetlen fedezése lett. Ennek érdekében Andrássy lovasságának első vonalát, a veszprémi felkelő lovasezredet és az időközben erősítésként felvonult 2. József-huszárezredet a mátyusházi átkelő felé rendelte,

9 azzal a paranccsal, hogy vonuljanak a Kálvária-dombhoz. A pesti lovasezred Gosztonyi ezredeskapitány alatt Pápa felé húzódott vissza. (1. kép) A franciák észlelték a magyar lovasság kezdődő visszavonulását, ezért Montbrun azonnal támadást indított. Az elhúzódni látszó kiegyenlített harcban mindkét fél becsülettel helytállt.

10 A Borsosgyőr előtt dúló lovassági harcot a Colbert-dandár rohama döntötte el. Grouchy tábornok, a későbbi marsall személycsen indított támadást a 7. és a 20. lovasvadász-ezreddel a veszprémi lovasság baloldala ellen.

11 A lendületes roham megtörte az ellenállást, Andrássy csapatai felbomlottak, az üldözés során a franciák nagyszámú foglyot ejtettek. Andrássy második vonala, a pesti lovasezred Pápa felé rendezetten vonult vissza.

12 A megújuló támadás az ezred utolsónak hátramaradó századát érte, miközben az ezred zöme egy vízmosáson átívelő hídon kelt át. Gosztonyi ezredeskapitány személyesen indult a bajba jutott század segítségére mindössze egy lemaradt szakasz élén, és gyors rohamával megállította a meglepett francia lovasvadászokat. Az Andrássy-dandár csapatai délután egy órára teljesen elhagyták a borsosgyőri állást. A franciák által Mátyusháza felé szorított és a Tapolca-patakon átkelt József-huszárezred, valamint a veszprémi lovasezred a Kálvária-dombhoz vonult, miután a parancsnokok helyreállították a harc folyamán megbomlott rendet.

13 A Kálvária-dombnál kialakítottak egy erős utóvéd-csoportosítást, Ettingshausen vezérőrnagy alatt. (1. báni határőr-gyalogezred két zászlóalja, a varasd-kőrösi és a szluini határőr-gyalogezredek egy-egy zászlóalja, az Otthuszárezred, a Blankenstein-huszárezred tartalékosztálya, a somogyi lovasezred, egy lovasüteg, valamint az Andrássy-dandárhoz tartozó csapatok, a veszprémi és a pesti lovasezredek, és a József-huszárezred.) A városban állást foglaló Alvinczy-gyalogezred 3. zászlóalja szin5 DU CASSE 1858. 265. p. 6 GROUCHY E. 1873. 31. p 7 WÖBER F. I. 2001. 14. p. 8 DU CASSE 1858. 266. p. 9 P1ZZIGHELLI C. 1905. 156-157. pp. 10 BODNÁR I. 1897. 42. p. 11 GROUCHY E. 1873. 32. p. 12 HORMAYR J. 1817. 195-196. pp. 13 KISFALUDY S. 1931. 112. p.