Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Nagy István: A pápai ütközet az újabb kutatások tükrében. Beszámoló a „Kiváló manőver az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című konferenciáról

A pápai ütközet az újabb kutatások tükrében. Beszámoló a „Kiváló manőver. Az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című konferenciáról Nagy István A pápai ütközet 1809. június 12-én

1 Miután a császári-királyi seregek a németországi és az itáliai hadszíntéren is vereséget szenvedtek, a francia csapatok Magyarország megtámadása mellett döntöttek, hogy az ide visszavonult Belső-Ausztriai Hadsereget elvágják Károly főherceg Morvamezőn állomásozó főseregétől. Pápa fontosságát az adta, hogy itt futott össze a Graz felől és a Bécsújhely felől érkező út. A Graz felől érkező császári-királyi csapatok június 11-én délután táboroztak le Pápa mellett. A francia csapatok két oldalról közelítettek. A főerő Bécsújhely-Sopron-Kőszeg-Szombathely-Sárvár irányából a Mersevát-Külsővat melletti Marcal-átkelőn keresztül támadott. A francia csapatok 1809. június 11-én este táboroztak le a Marcal átkelőjének két oldalán. Másnap kora reggel indultak meg Pápa irányába. Grouchy tábornok csapatai Karakó-Dabróka térségében keltek át a Marcalon június 11én. A Colbert-dandár másnap délben érkezett be Borsosgyőrhöz és csatlakozott Montbrun egységeihez. Együtt indították meg a közben beérkezett badeni dandár által támogatva a Pápa elleni támadást délután négy órakor. A délelőtti órákban a főhadiszállásra, a pápai Esterházy-kastélyba érkezett Ferenc császár futára, és további parancsokat hozott.

2 A császár levelében tisztázta a parancsnoki hatásköröket. A nemesi felkelő csapatokat alárendelte a Belső-Ausztriai Hadseregnek. Ezzel József nádor valódi parancsnoki hatásköre megszűnt, ami ellentétes volt a magyar törvényekkel. Ennek a parancsnak úgy szereztek érvényt, hogy a hadsereg hadosztályaiba vegyesen osztották be a reguláris és az inszurgens csapatokat. Az újonnan létrehozott felkelő Mcescry-hadosztályba pedig reguláris huszárokat soroltak be.

3 Ez a hadrend nem felelt meg a magyar törvényeknek, bár harcászatilag indokolható és szükséges volt. János főherceg terve szerint folytatta a visszavonulást Győr felé. Pápa mellett táborozó csapatai utóvédjei az Andrássy-dandár alkotta Borsosgyőr mellett a pesti és a veszprémi lovasezredekkel, valamint a József-huszárezreddel. A menetet 12-én délelőtt kellett megkezdeni, így a karakó-gógánfai ütközethez hasonlóan ismét az Andrássy-dandár magyar katonáinak kellett önfeláldozó harcban megállítani a francia támadást. A francia hadvezetés 12-ére Pápa mellett döntő csatát tervezett, bár számolt János főherceg visszavonulásának lehetőségével is. Montbrun azt a feladatot kapta, hogy fedezze a katonák zömének menetét a Mersevát-Pápa úton és tegye lehetővé a centrumnak a Pápa elleni támadást. Montbrunhöz baloldalt Pacthod csatlakozott a Mátyusháza elleni felvonulással, jobboldalt pedig Grouchy a Colbert-könnyülovas-dandárral és Harrant tábornok a badeni gyalogsággal.

4 A Colbcrt-könnyülovasdandár Karakó alatt kelt át a Marcalon és Salamonon 1 A pápai ütközet részletes történetéhez a legújabb kutatások: NAGY I. 2003; NAGY I. 2004; WÖBER F. I. 2001; Wöber 2005. (a régebbi adatokhoz lásd ezek irodalomjegyzékeit) 2 KISFALUDY S. 1931. 113. p. 3 BODNÁR I. 1897. 50-54. pp. 4 ZECH K.-PORBECKF. 1909. 71. p.