Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
IV. Kiállítások - Rédey Judit: „Rohanjunk a rohanó időkkel". A reklámplakát kezdetei 1885-1920. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban)
5. kép Faragó Géza; Nakiri (mulató), 1910 k. 6". Aép Faragó Géza: Rops gyorsfőző, 1912 k. Ödön Cs. És Kir. Udvari magkereskedője Budapest" c. reklámplakát. Két meglepett betörő a feltört páncélszekrényben bankók helyett magokat talál. A magyar plakátművészek a későbbiekben is gyakran éltek a „Blikkfang" figyelem felkeltő hatásával. A humor forrása a helyzetkomikum, és a szemléletcsen megragadott társadalmi típusok karikírozása. Gondoljunk a címadó plakátra, vagy Faragó Géza két falragaszán is megjelenő, „orrot mutató" bubifrizurás leányalakjára. A szellemes megoldások megjelennek a kereskedelmi, főleg a legkülönbözőbb áruféleségeket reklámozó hirdetéseken, találkozunk velük az újság, folyóirat, film és színházi plakátokon, de még a kiállított nagyszámú háborús plakáton is. A tízes évek elejére a plakátnak és a reklám egyéb nyomtatott formáinak is létrejöttek a saját fórumai, a kiállításokon és a sajtóban. Az alkalmazott grafikának legkorábban teret adó Magyar Iparművészet mellett újonnan induló művészeti folyóiratok, az Interieur és a Szabad Művészet, melyek nagy szerepet tulajdonítottak az esztétikailag igényes és egységes környezetkultúrának, mind fontosnak tartották a plakátot. A jó plakát ismérvei is ekkor rögzültek: tömörített szöveg, játékosan rajzolt betűk, harsány, mégis harmonizáló színek, az elsősorban kontúrokkal rajzolt kép. 7 Ezzel párhuzamosan alakult ki a professzionális alkalmazott grafikusok köre, akiknek fő tevékenysége a plakát- és hirdetéstervezés, a sajtógrafika, a könyv- és folyóiratcímlap valamint illusztráció. 8 A tárlaton látható 93 plakát alkotóinak többsége mind ebbe az „elsőgenerációs" körbe tartozik. Közülük a legismertebbek: Bér Dezső, Bíró Mihály, Faragó Géza, Földes Imre, Haranghy Jenő, Sátori Lipót, Tuszkay Márton, Vadász Miklós, Végh Gusztáv stb. A rendező a legtöbbet Földes Imre, Faragó Géza és Bíró Mihály műveiből válogatott. Földes (Feld) Imre, az eredetileg nyomdász-litográfusként induló, az Iparrajziskola és a Mintarajziskola rajz- és festészeti tanfolyamain kiváló művésszé érő reklámgrafi7 IHÁSZI. 2005. 28. p. 8 BAKOS K. 1998. 87-88. pp.