Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Radnóti Klára: Magyar királyság két császárság között - orosz-magyar állami és kulturális kapcsolatok a 19. században. (Kiállítás a moszkvai Állami Történeti Múzeumban)

9. kép A fegyverletételt tárgyalások színhelye: a világosi Bohus kastély szobája és a „ magyar gyász" (Laborfalvy Róza ruhadereka) (Fotó: Radnóti Klára) Oroszországban töltötte a cárok szolgálatában) alkotásai végre az „átlagos" orosz látogatónak is ismerősek, a látogatók el tudják őket helyezni, vannak hozzájuk kapcsolódó élményeik - s mindez a kiállítás sikerének is (egyik) záloga. Viszonylag jelentős helyet kaptak a 19. századi irodalmi fordítások, Puskin, Lermontov, Csehov és Gogol fordítói, illetve Jókai orosz nyelvre átültetett regényei - ehhez kapcsolódóan Verescsagin Jókainak dedikált képe (a Petőfi Irodalmi Múzeumból) -, illetve az őshazát keresők és a politikai, gazdasági viszonyokra kíváncsi utazók müvei. A téma orosz-magyar kapcsolatokat meghatározó tárgyának Bem tábornok szablyáját tekintettük: az aradi nők ajándéka 1849-ben hadizsákmányként természetesen orosz gyűjteménybe került. Sorsa azonban ismert volt a magyar közvéleményben, s mikor az államalapítás 1000. évfordulóját készültek megünnepelni, a szervezők kölcsönkérték a kiállításra. II. Miklós „a magyar nép iránti jóindulata jeléül" a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a becses ereklyét, amint ez a forrásokból kiderül. A millenniumi ünnepségek után még egyszer visszakanyarodunk a szerencsétlen sorsú orosz nagyhercegnőhöz. A Romanov dinasztia tagja végül Ürömön nyert végső nyughelyet. Születésének 100. évfordulóján III. Sándor felújíttatta sírkápolnáját, s mi kiállítottuk az egyik általa adományozott papi ornátust (az ürömi Szl. Alekszandra kápolna tulajdona). A kápolnában, az utóbbi időben újra fellendülő hitéletet egy kb. 30 perces filmmel illusztráltuk, amit az ott hetenkénti rendszerességgel megtartott istentiszteletekről és halotti emlékszertartásról készítettünk. Azt reméljük, hogy a „Magyar királyság két császárság között" című kiállításunk megismertette a látogatót a 19. század legjelentősebb magyarországi történéseivel, s képet adott a Magyar Királyság - s hozzá kapcsolódva az orosz birodalom - Európán belüli helyzetéről. Célunk az volt, hogy az oroszországi magyar kulturális évad keretében felkeltsük az érdeklődést a magyar kultúra és történelem iránt, bemutassuk, milyen találkozási pontok voltak a 19. század folyamán a magyar és orosz történelemben. Amennyire ez a múzeumi vendégkönyvből és az orosz sajtóvisszhangból megítélhető, nem dolgoztunk teljesen hiába. 10. kép Az 1867-es kiegyezés megpecsételése: a koronázás. Részlet a kiállításból (Fotó: Radnóti Klára)