Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Radnóti Klára: Magyar királyság két császárság között - orosz-magyar állami és kulturális kapcsolatok a 19. században. (Kiállítás a moszkvai Állami Történeti Múzeumban)

7. kép A gellérthegyi csillagda műszerei (Fotó: Radnóti Klára) bécsi kongresszuson részt vevő uralkodók, I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc császár és király is megtekintették. Unikum a napóleoni háborúk jeleneteivel díszített, 1810-es években készült játékkártya, az ún. „magyar kártya" elődje, a reformkor nagyjait pedig díszesen faragott tajtékpipákkal (a reformkor jellegzetes ajándéktárgya férfiak számára) is igyekeztünk közelebb vinni a közönséghez. A III. témát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek szenteltük. Lmblematikus tárgya a kortárs orosz tisztek által nagyon tisztelt Görgey Artúr lovastiszti szablyája. A szabadságharc fegyverein, a katonai öltözékeken, pecsétnyomókon túl megemlítem a katalógus címoldalára, plakátra is került műtárgyat: a Torda megyei nemzetőrök zászlaját (a Hadtörténeti Múzeum tulajdonából) Magyarország kiscímerével az első lapján, ami hadizsákmányként került Oroszországba, s 1941-ben kapta vissza hazánk. (8. kép) Ennél a témánál sikerült orosz levéltárból kölcsönkapni az orosz katonai beavatkozást magyarázó iratokat: Zsófia főhercegnőnek 1848 decemberében I. Miklóshoz írt levelét, amelyben a münchengrätzi szerződésre hivatkozva is kéri a cár támogatását fia számára, valamint Ferenc József 1849. május 1jén I. Miklóshoz írt levelét, amelyben a szabadságharc elfojtásához kért katonai segítséget. A szabadságharc leverését követően érdekes szembeállítani az orosz csapatok fővezérének, Paszkevicsnek budapesti díszpolgárrá kinevező oklevelét (a moszkvai Állami Történeti Múzeum tulajdona) a megtorló intézkedéseket bemutató képekkel: Batthyány kivégzése, az aradi tizenhárom vértanú, Kossuth búcsúja a hazától. A nemzet hangulatát a Laborfalvy Róza ruhaderekával bemutatott magyar gyásszal, (9. kép) a korban divatos rabfaragás karkötővel, s a börtönökben sínylődök pipáival, dohányzó készségeivel jeleztük. A pipa esetünkben nem csupán kuriózum. Korfcstő szerepe van, s igyekeztünk közismert történeti személyek ránk maradt tulajdonát kiállítani. A IV. téma a század második felét mutatja be, a millennium megünnepléséig terjedő időszakról vázol fel egy képet. A kiegyezés, melynek legfontosabb eseménye a koronázás, (Székely Bertalan vázlatai a Nemzeti Galéria gyűjteményéből) rímel II. Sándor koronázásának Zichy Mihály által megörökített eseményeire. (10. kép) Ebben az időszakban a hangsúly a politikai helyett a kulturális kapcsolatok bemutatására helyeződik. Liszt Ferenc ábrázolása, karmesteri pálcája, díszalbumai, majd Zichy Mihály (aki életének több mint felét 8. kép Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emblematikus tárgyai (Fotó. Radnóti Klára)