Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Radnóti Klára: Magyar királyság két császárság között - orosz-magyar állami és kulturális kapcsolatok a 19. században. (Kiállítás a moszkvai Állami Történeti Múzeumban)

5. kép József nádor és hitvese, Alekszandra Pavlovna (Fotó: Radnóti Klára) 1707-ben IL Rákóczi Ferenchez írt levele, s Szabó Mózes, egy magyar testőr 1782-ben keltezett, II. Katalin Oroszországába szóló útlevele. A test­őrség az a testület, amely 1760-tól kezdve ellátja a diplomáciai felada­tokat, futárszolgálatot teljesít, s test­őrök kísérték a fiatal József főherceget is Szentpétervárra, az orosz cári udvar­ba 1799-ben. A II. téma mintegy fél századot ölel át: József főherceg nádorságának időszakát. Itt az általa a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott, különféle mesterségek szimbolikus alakjaival díszített szablyája a kiemelt, korszakot jelképező műtárgy. József nádorra, mint az ország legfőbb közjogi méltóságára, rendkívül hálát­lan szerep hárult: egyrészt kötelessége volt a rábízott ország alkotmányát védelmezni, másrészt ő őrködött a bi­rodalmi érdekek maradéktalan teljesü­lése fölött is császári bátyja megbízá­sából. A két feladatot nagyon nehezen lehetett egyeztetni. József nádor gya­korta kényszerült jobb belátása el­lenére a császári parancsot követni, s még így sem sikerült megtartani a fel­séges fivér bizalmát. A magyar rendek elvárásai is meghaladták lehetőségeit, így magyar oldalról is többször érte kritika. Garay János költő ihletett megfogalmazásában ő volt a híd a nemzet és a király közt, s ebben a szerepben elévülhetetlen érdemeket szerzett még akkor is, ha félszázados nádorságának végére már belefáradt az örökös küzdelembe, s nem volt előremutató koncepciója a radika­lizálódó, forradalom felé haladó magyar ellenzék csoportjai ellenében. József és Alekszand­ra, az ifjú házaspár portréi (5. kép) vezetik tovább a közönséget - Alekszandra Pavlovna finom pasztcllképe (a Szépművészeti Múzeum tulajdona) általános tetszést aratott, látogatók és művészettörténészek egyaránt elragadtatottan nyilatkoztak róla. A rövid házasságot a fest­ményeken és grafikákon túl a nagyhercegnő tiszteletére írt egykorú versek, a kelengye részeként hazánkba érkezett orosz porcelánok, üveg ivókészlet József tulajdonából (szintén a cári manufaktúra készítménye - ma az Iparművészeti Múzeum őrzi) (6. kép), majd Alek­szandra Pavlovna ásvány gyűjteménye (amit halála után 1807-ben tanulmányi célokra a pesti egyetemnek adományozott a nádor) jeleníti meg. Az egész Európát feldúló napóleoni háborúk meg az ezt követő újjárendezés a következő tematikus egység - itt kiemelném az eddig említetteken túl a bőséges éremanyagot, illetve az 1815-ben felavatott gellérthegyi csillagda műszereit (7. kép) (az Országos Műszaki Múzeum tulajdonából). A József nádor tudományos tevékenységét is illusztráló egyik intézmény bemutatását az is indokolja, hogy a 6. kép A nádori házaspár Szentpéterváron készült asztali készlete (Fotó: Radnóti Klára)

Next

/
Thumbnails
Contents