Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
IV. Kiállítások - Ulrich Attila: A Felső-Tisza vidék a Rákóczi-szabadságharcban. Kiállítás a vajai Vay Ádám Múzeumban
Felső-Tisza vidék a Rákóczi-szabadságharc szolgálatában Kiállítások a vajai Vay Ádám Múzeumban Ulrich Attila A 2004. március 25-én, Hiller István akkori kultuszminiszter által átadott, teljesen felújított Vay Ádám Múzeum második emeletén nyílt meg az az állandó kiállítás, amely „A FelsőTisza vidék a Rákóczi-szabadságharc szolgálatában" címet kapta. Az átadott vajai Múzeum új, állandó kiállításainak egy része bútorokkal, festményekkel, a Vay család tagjainak arcképeivel a nemesi életmódot tükrözi. Más része viszont természetesen kuruc Vay Ádám, valamint II. Rákóczi Ferenc kétszeri látogatása emlékére a Rákóczi-szabadságharchoz kötődik. A Vay Ádám Múzeum rekonstrukciójáról, és az „első" Rákóczi-kiállításról már korábban születtek írások. 1 A második, a szabadságharchoz köthető kiállítást 2005. június 3án nyitotta meg Bozóki András kulturális miniszter. A kiállítások megvalósításának két alapvető feltétele volt: szakmai és pénzügyi háttér. A szakmai alap megvolt, hiszen Bene János és Molnár Sándor kollégáimmal megterveztük, majd pedig kiegészülve a múzeum csapatával (Szikora István, Bakos János, Mohácsi Endre, Tóbiás János, Bene János és jómagam) meg is rendeztük a kiállítást. A másik, a pénzügyi oldal megteremtése Molnár Sándorra várt, aki igen remek munkával megszerezte azt az összeget, amibe a kiállítások kerültek. Az első állandó kiállítás megtervezésekor amellett döntöttünk, hogy egy régió története mellett maradunk. Mivel több országos, és más megyei, városi múzeumban nyíltak Rákóczi kiállítások, ezért gondoltunk arra, hogy egy szűkebb észak-keleti régióra koncentrálunk. Ez a régió pedig az a Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa - a sóbányászat és sókereskedelem miatt pedig -, Máramaros vármegyék által határolt terület volt, ahol lényegében elkezdődött és befejeződött a Rákóczi-szabadságharc. A kiállítás megtervezéskor arra ügyeltünk, hogy a tervezett térképes információk arányban legyenek az írott szöveggel, és a kiállított tárgyi anyaggal is. A szabadságharc gazdaságáról, hadmozdulatairól, pénzveréséről, a Rákóczi és a Vay család birtokstruktúrájáról készített térképek központi helyet kaptak. Úgy véljük erre két ok miatt is szükség volt. Az egyik ok az, hogy az emberek szeretik „böngészni", felfedezni a földrajzi térképeket. A másik ok pedig inkább nevelő-tudáskiegészitő jellegű, ami arra irányul, hogy korosztálytól függetlenül mélyebb topográfiai és történeti ismeretekkel találkozzanak az idelátogatók, és a megszerzett tudást természetesen később hasznosítsák is. A „tárlatot" egy történeti ismertetővel kezdtük el, ami ennek a régiónak a történetét vázolja fel a Thököly-féle kuruc mozgalomtól kezdve egészen 1703-ig. Ebben a 30 évben sok olyan dolog történt, ami erősen befolyásolta e vidék társadalmi berendezkedését, az itt élők érzelmeit, és ellenérzéseit, sőt előszele is volt a Rákóczi-szabadságharcnak. A bevezetett porció-rendszer, a végvári katonák elengedése, a kuruc mozgalom bujdosóinak, katonáinak németellenessége, a korszakban lejátszódott birtokelkobzások, a vallási ellentétek és az elkeseredés fennmaradása, mind egyenes okai voltak a Rákóczi-szabadságharc kitörésének. Még a kiállítás elején, térképen mutattuk be a vajai kastélyhoz és a szabadságharchoz kötődő két család, a Vay és a Rákóczi család birtokainak kiterjedését. Főleg a Rákóczi-bir1 ULRICH Attila: Újjáépült a vajai Vay Ádám Múzeum. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004/3, 309-314. pp.
