Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

III. Új szerzemények - G. Merva Mária: Új szerzemények a Gödöllői Városi Múzeumban

intézkedjen egy új paplak felépítéséről. 188l-l882-ben épült fel az új plébánia a Ferenc József téren. A helyi kiadású képeslapok másik érdekességét Spitzer Izrael és Fia jelentette meg 1913-ban. Gödöllőre a Sinák idején érkeztek zsidó kereskedők. A Grassalkovich család 184l-es kihalása után 1850-ben a görög származású gazdag bankár, báró Sina György vásárolta meg a gödöllői kastélyt. Halála után fia, báró Sina Simon volt a tulajdonos. 1850 után egyre több zsidó kereskedő érkezett Gödöllőre, imaházat építettek, elemi iskolát is működtettek. A Spitzer család az első betelepülők egyike volt. A különböző kereskedői címtárakból és Györe Zoltán Gödöllő lakosságának leszármazási rendje az anyakönyvek alapján a kezdetektől 1906. december 31-ig című munkája (megjelent CD-n a Gödöllői Városi Múzeum kiadásában) alapján szerezhetünk információkat a szóban forgó kereskedő családról. Spitzer Izrael, aki 1858. február 15-én született Gödöllőn, fűszer-, csemege- és vegyeskereskedő volt, még 1880-ban alapította üzletét. Gödöllőn a Pesti utca 219. szám alatt, majd a Templom tér 62-ben lakott. Felesége a novaji születésű Heller Júlia volt, hat gyerekük született, közülük három meghalt. A három életben maradott gyerek később Szabóra magyarosította a nevét. Egyik fia, Szabó Artúr, aki 1884-ben született Gödöllőn, kereskedelmi érettségit tett Budapesten, édesapjánál tanulta a szakmát. 1912 óta volt apjának üzlettársa. (6. kép) 6. kép A Gödöllői Városháza (helyesen: Községháza) és mellette bal oldalt Spitzer Izrael szatócsboltja. Spitzer Izrael és Fia kiadása, Gödöllő, 1913. Képeslapjuk az 1911-ben épített szecessziós stílusú városházát mutatja, a lap bal felső sarkában lévő szöveg „Gödöllő. Városháza" is ezt hangsúlyozza. Mellékes, de azért megjegyzem, hogy nem is volt helytálló a városháza kifejezés, mert valójában községháza volt. Gödöllő 1763-tól 1884-ig mezőváros volt, azután község 1966-ig, amikor ismét város lett. Tehát az első világháborút megelőző évben, amikor a képeslap készült, éppen község volt Gödöllő státusa, tehát csak községházája lehetett. Valójában azonban a kiadó cégének reklámozására készült a képeslap. A képen jól látszik a Városháza mellett Spitzer Izrael boltja