Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

III. Új szerzemények - G. Merva Mária: Új szerzemények a Gödöllői Városi Múzeumban

egy földszintes épületben, a bolt előtt szépen felsorakozott a fényképezéshez a bolt teljes személyzete, a fehér kötényes hölgy biztosan eladó, emellett a cégtulajdonos népes családja, amire abból lehet következtetni, hogy gyermekek is vannak a képen, sőt egy csecsemőt rin­gat babakocsiban egy fehér kötényes, fejkendős dada. Egyébként zajlik a 20. század eleji élet Gödöllőn a főtéren, a Vác felé vezető főút is még csak makadám, az út melletti árokparton gereblyézi a füvet egy parasztember, a szatócsbolt előtt áll egy szekér, melyről éppen lepakolták az utolsó szállítmányt. A Városháza épületé­nek teljes élvezetét kissé zavarja Gödöllő korabeli trafóháza, a két düledező faoszlopra szereit villanydoboz. A Városháza földszintjén bolt működött, melyet egy óriás italos palack reklámoz a bejáratnál. Az épület előtt hosszúruhás hölgyek csevegnek és fehérkalapos úriemberek társalognak, ruházatuk alapján nyár lehel, bár a kép színezése kissé borúsra sike­rült. A két épület egymás mellett jól mutatja, hogy a Városháza 1911-ben egy új léptéket hozott be a falu építészetébe. A kétszintes, tornyos épület uralja a főteret. A második világháborúig számos zsidó kereskedőnek volt üzlete a község központjában: Diamant László vaskereskedése, Fischer Zsigmond drogériája, Glausius Dezső, Fischer Gáspár, Wirnhardt Oszkár húsüzlete, Fernenger Frigyes szatócsboltja szerepel azon a kézzel rajzolt térképen, amelyet egy gödöllői kereskedő készített. 1944-ben a gödöllői zsidókat is depor­tálták, a világháború után egyik család sem tért vissza. így szinte semmilyen tárgyi emlék vagy fotó nem maradt róluk. Ezért is fontos dokumentum egy ilyen képeslap. Spitzer Izrael szatócsboltja helyén ma szökőkút áll tízemeletes lakóházakkal körbevéve. Budapesti fényképészek és kiadók is láttak fantáziát Gödöllőben, mint királyi nyaraló­helyben: Divald Károly, Reich Miksa, Rogovszky készített képeslapokat, különösen a két gödöllői fürdőről: a Gizella és a Blaha Lujza fürdőről. A képeslap hátlapja tájékoztat arról, hogy a Gizella fürdőtelep „klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő" (7. kép). Rendkívül gazdag kínálattal áll a vendégek rendelkezésére: „szálló, étterem, kávéház, kádfürdő, tükör­fürdő, homok fürdő, nap fürdő, hidegvíz­kúra, massage, manicure, pedicure, lawn­tennis". Ezért érdemes volt Gödöllőre jönni! A Blaha Lujza strandfürdőn 1939­ben romantikus „weekendházakat" is ki­alakítottak. Monostory György, akinek Budapes­ten, a IX. kerület, Lónyai utca 17. szám alatt volt a műhelye, főként Máriabesnyő­re specializálódott, és egyedülálló képes­lapokat készített 1925 és 1941 között Besnyő mára már elveszett arcáról; lapjain látható a Mária Terézia fasor, a még díszítetlen templombelső, a Mária-szobor a vasútállomáson. (8. kép) Panziók, villák sokaságát mutatják ezek a képeslapok: Dr. llalmy-villa, Besnyő Üdülő, OTI Üdülő­telep, Cserna-villa, Hegedüs-villa, Eber­ling-villa. A legtöbb képeslap a Weiser Penzióról készült. A Weiser Penziót 1927­ben alapították. Húsz kényelmesen beren­dezett szobája és sportpályája is volt. Tulajdonosa astfeldi Galster István, aki 1896-ban született Budapesten, 1915-ig az apja cukorgyárában dolgozott, majd a 7. kép A Gizella fürdőtelep bejárata, Gödöllő, 1900-as évek eleje.

Next

/
Thumbnails
Contents