Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és kultusztárgyai a Blaskovich-gyűjteményben
7. kép Aranyozott ezüstlemezzel disziteil pisztolypár, IS. si (fotó Gócsa Mihály) A millenniumi kiállításon szereplő 18. századi pisztolypárt (Usz.: 67.36.1-2.?) ezüst véretekkel díszítették. (7. kép) A Blaskovich gyűjtemény legszebb kidolgozású 18. századi pisztoly párja (ltsz.: 69.79.1-2.) eredetileg kovás volt, majd az 1820-as évek után átalakították csappantyússá. Sima furatú csövén réz irányzék található. A szögletessé váló csőfarba korsókból kinövő virágokat véstek, majd aranyozták. A sátorlemez, sátorvas és a markolatgomb aranyozott ezüstből készült. 65 A Blaskovich-gyűjtemény elöltöltős lőfegyvereihez tartozó kiegészítők közül is őriz néhány míves darabot al8. századból. Fegyvertörténeti és néprajzi szempontból is érdekes a kilenc darab szarvasagancsból készült, kétágú lőportartó, (ltsz.: 67.205.1.-211.1.) Karcolt díszei szép példái a kor népi motívumvilágának. Rákóczi korában használatos ütő- és sújtófegyverekből is őriz a tápiószelei múzeum néhányat. Kiemelkedő darab a 16. század második feléből, 17. század elejéről származó csákányfokos (ltsz.: 67.3.1.). Kovácsoltvasból készült, hosszú, enyhén ívelt és kanellírozott csőrrel. Négyszögletű, végei felé szélesedő foka rövid, tagolt nyakon ül. Hengeres köpüje előre és hátra kinyúlik és lándzsacsúcs formában végződik. E csoportba tartozik a 17. század második feléből származó kovácsoltvas buzogány (ltsz.: 67.2.1.), aminek sújtó része 9 gerezdre tagolt. A buzogány vas nyelén rézborítás van. 66 A fegyver- és ötvösműveken kívül a múzeum néhány festménye is a Rákóczi korhoz kapcsolható. Ezek között a legértékesebb képzőművészeti alkotás Rákóczi Ferenc portréja (ltsz.: 67. 843.1.). (8. kép) Az ismeretlen festő által készített mű oldalnézetben, páncélos viseletben ábrázolja a fejedelmet. A festmény minden bizonnyal érmeábrázolás után készült a 18. században. A festő Daniel Warou svéd származású éremkészítő által a szabadságharc kezdete alkalmából tervezett numizmájának előlapján lévő oldalnézetű portrét utánozta. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka rendelkezik c festmény párjával, amely a 2003. évi jubileumi Rákóczi kiállítás bejáratánál fogadta a látogatókat. A kép aláírásából azt is megtudthatjuk, hogy ez az egyetlen oldal65 KOVÁCS S. T. 1993. 86. p. 66 KOVÁCS S. T. 1993.92. p. 8. kép Ismeretlen festő: II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképe, o.v. (fotó: Gócsa Mihály)
