Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és kultusztárgyai a Blaskovich-gyűjteményben
nézetű portré Rákócziról. Ez nem teljesen így van, mert ugyanez a festmény megtalálható a tápiószelei múzeumban is. Basics Beatrix művészettörténész a profilképröl azt állapította meg hogy az 1705-ös, esetleg 1707-es erdélyi országgyűlés alkalmából készült emlékérem Rákóczija és a festmény több hasonlóságot mutat. A páncél, a fölötte viselt köpeny is megegyezik mindkettőn. 67 Említést kell még tennünk egy nagyméretű olajképről, amely igen reprezentatív blondelkeretben található. Sajnos maga a kép egy másolat, Jan Kupeczky: „Farkas kacagányos kuruc vitéz" című műve után készült, (ltsz.: 67.569.1.) A Blaskovich fivérek e portrét Blaskovich Márton kuruc alezredes arcképének tartották. 68 A képgyűjtemény kevésbé ismert alkotásai közül kiemelkedik a három kuruc-kori csatajelenet, amiket Pest megye műemléki topográfiája August Qerfurt három csataképének jelöl. 69 Az egyik jelenetet ábrázoló képet bádoglemezre festették olajjal. Az előterében három lovas kuruc és egy kutya alkotta csoport van, míg a háttérben sátortábor áll. A Blaskovich fivérek a festményt 1939-ben az Ernst Múzeum aukcióján vásárolták. A katalógus 463. tételeként szereplő művet August Qerfurt: Portyázó kurucok (ltsz.: 67. 555.1.) címmel jelölték. A festmény az Ernst Múzeumban a „külföldi mesterek magyar vonatkozású müvei" című kiállításán mutatták be. A képet eredetileg Ernst Lajos 1919-ben vásárolta C.J. 253. aukcióján. 70 A másik két csatajelenetet ábrázoló festményt már vászonra festették. Az elsőn lovas katonák a háttérben álló vár bevételével foglalatoskodnak (ltsz.: 67.556.1.), míg a másik olajképen lovas és gyalogos alakokat is látunk, háttérben sátorrészlet látható (ltsz.: 67.557.1.). Mindhárom alkotásnál alaposabb elemzés, meghatározás szükséges. (9. kép) A Blaskovich gyűjtemény iparművészeti anyagának különlegességei közé tartoznak a 17-18. századi német ónfedelű fajansz kupák. Az egyik fehér alapú kupán Szászország címere szívpajzsban és 1703-as dátum látható (76.7.1.). 71 (10. kép) A Blaskovich kollekció páratlanul gazdag iparművészeti együttese a pipagyüjtemény, amelyben a Rákóczi-kultusz emlékei közé tartozókat is találunk. Az 1896. évi ezredéves kiállításon a Rákóczi ereklyék között, valamint az 1903. évi kassai Rákóczi emlékkiállításon is szerepelt az ún. Bercsényi pipa. (ltsz.: 67.271.1.) Az egyenes fejű hengeres tajték pipa a családi hagyomány szerint Selmecbánya mellett tábort verő Bercsényi kurucait ábrázolja. A háttérben miniatűr városkép látható sok templommal. A nyakrésznél fára akasztott, tűzön rotyogó bográcsban készítik a vacsorát. A lovas figura kürtjével ad jelt. Szalmatetővcl védett hordó mellett egy subás férfi és egy asszony ül. Előttük félkönyékre ereszkedve egy másik katona pipázik a földön ülve. A tajték ezüst kupakkal és szereléssel díszített, az ezüst 18239. kép Kuruc-kori csatajelenet, olaj, bádoglemez (fotó: Gócsa Mihály) 67 BASICS B. 2004. 35-41. pp. 68 BMA 29-70. 30-70, 31-70. 69 PEST m. műemlékei. II. k. 1958. 190. p. 70 BMA 391-74. 71 MOSKOVSZKY É. 1993. 96-97. pp.