Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: A rákóczifalviak Rákóczi-tudata

kezd - lévén az ekkor a saját birtoka - magát a községet, Varsányi már nem éleszti fel. A szabadságharc bukása után sem szorgalmazza senki az elkobzott Rákóczi birtok maradék lakosságának közösséggé, faluvá szervezését, így az egykor virágzó mezőváros hosszú időn át betelepítetlen marad, a területet Szolnok és Vezseny használja.

7 Vályi 1799-ben Szolnok filiájaként említi a pusztát, amelynek Felsővarsány (=a későbbi Rákóczifalva) része a 18. század végén a Gorovék, illetve a Malonyayak használatában van, melynek később tulajdonjogát is megszerzik, Alsóvarsány földesuraként pedig ugyancsak ezekben az évtizedekben Fényes Elek a majorságra berendezkedett, sok dohányt termelő Kállay nemzetséget jelöli meg, de valamennyien csak részbirtokosok, mivel a puszta egyes részeit a szolnokiak is használták.

8 Palugyay 1854-ben úgy tudja, hogy a közigazgatásilag Szolnok külterületének számító Felsővarsány puszta 3.100 hold volt, a Kállay család birtokában lévő Alsóvarsány pedig 6.000.

9 Tíz évvel később Pcsty Frigyes is Szolnok részeként említi mindkét Varsányi

10 csakúgy, mint 1879-ben a vármegyei közigazgatási rendszer átszervezése utáni első részletes vármegyei jelentést összeállító Sipos Orbán alispán, aki Szolnokhoz és Vezsenyhez tartozónak mutatja be őket.

11 Nem kapunk ezeknél bővebb felvilágosítást sem Varsányra, sem Rákóczifalvára vonatkozóan az évszám nélküli, de mint tudjuk 1890 táján megjelent Dvorzsák féle helységnévtárból sem, mivel Varsány nem önálló település, Rákóczifalva pedig Dvorzsáknál még nem létezik, mivel a helységnévtár zömében az 1880-as népszámlálás adatai előtt került összeállításra.

12 Az 189l-es statisztikai adatokat használó Pallas lexikonban viszont már azt olvashatja az ország lakossága, hogy: „RAKOCI, nagyközség JászNagykun-Szolnok vármegye tiszai alsó járásában, 1.927 magyar lakossal, postahivatallal cs takarékpénztárral."

13 A többi - immár Rákóczifalvára vonatkozó - adatot a továbbiakban a már idézett községi jegyző részletező adatsora alapján említjük, de csak vázlatszerüen, s csakis a mondandónkhoz szorosan hozzátartozó tényeket említve. A települők 35 község és pusztáról valók voltak s összes számuk kitett 289 családfőt felépülök tulajdonába ment 145 hold beltelek, (minden egyes beltelek 600 n.öl-ben kimérve; az utcák nyíl egyenesek 10 öl szélességben; 2.745 h. szántó; 181 h. közös legelő; 105 h. szőlő. Közcélra 7 h. beltelek, 61. hold föld az úgynevezett ,, Rákóczi" kastély, egy magtár épület s egy- kertészlak. Haszontalan terek, utcák, árkok, temető, piaeztér, határ árkok s fél Tiszameder területe, összesen 221 h. A legkisebb telep volt 5 hold szántó s 600 n.öl beltelek, legnagyobb 20 hold szántó s 600 n.öl bcltclek. Vételár holdanként 142 frt, beltelek s közös legelő aránylagos részéért vételár nem volt fizetendő. A vételárból holdanként 16 frt. volt befizetendő, a fennmaradt összeg pedig 1881. évi szeptember hó 1-től számítandó 6%os kamataival együtt 17 év alatt, 34 félévi 6 fitos ammitátos részletekben volt megfizetendő. A törlesztési részletek a szolnoki m. kir. uradalmi pénztár, majd később a szolnoki m. kir. sóhivatal pénztárába volt fizetendő. A telepes birtok egészben 1881. évi október 1-én jött a telepesek birtokába. A települők 6 évi földadó mentességben részesültek. Az egész telepítvény közigazgatása Szolnok város Elöljáróságára hárult, mivel a puszta közigazgatásilag oda volt csatolva.... „...mihelyt a végleges adásvételi szerződések megköttettek, a telepesek nagygyűlése kegyeletből s hálából, hogy a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc birtokán a családi tűzhelyet megalapíthassák, a telepítvény nevét ,,RAKOCZIFALVA"- ban állapították meg, (de) 7 BOTÁR I. 1941. 6l.p. és CZECZEI SZŰTS S.-né 1974. Kézirat, DMHA: 1514-78. 8 VÁLYI A. 1799. III. és FÉNYES E. 1837. 111. 9 PALUGYAY I. 1854. III. 10 PESTY F. 1979. II. Külső Szolnok. 11 Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról. 1880. 126. p. 156. p. 12 DVORZSÁK J. 1895. Bp. 13 PALLAS NAGY LEXIKONA 1893-97. Bp.