Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

III. Új szerzemények - Balahó Zoltán: „Hídépítők" Münchenben (A müncheni Széchenyi Kör iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban)

„Hídépítők" Münchenben (A müncheni Széchenyi Kör iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban) Balahó Zoltán A Németországban élő magyarság egyik legjelentősebb kulturális egyesülete, a müncheni Széchenyi Kör irategyüttesével gyarapodott - ajándékozás révén - a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának legújabb kori iratgyűjteménye, 2004 tavaszán. A Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyarság régészeti és történeti emlékeinek klaszszikus gyűjtője, mindig is nagy hangsúlyt fektetett a trianoni határokon kívül rekedt, illetve az attól kényszerűségből távolabb élő magyarok emlék-lenyomatainak megőrzésére.

1 A müncheni magyar egyesület alapító elnökével, dr. Buzády Tiborral való megismerkedésem a szintén Münchenben élő Darázs Mária festőművész és Máté Imre költő házaspárnak köszönhető, akik korábban egy 1956-os utcajelenetet ábrázoló olajképet ajándékoztak a múzeumnak.

2 Becslések szerint 120 ezer magyar él ma Németországban, döntő többségük délen, vagyis Bajorországban és Baden-Württembergben. Az első nagyobb bevándorlási hullámban 1945 környékén kb. 30 ezer személy érkezett, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kb. 25 ezren. 1960-tól a volt Jugoszlávia területéről jött több ezer magyar származású vendégmunkás, majd a '80-as években főként erdélyi menekültek érkeztek, akiknek a száma a 30 ezret is megközelítette. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a Németországban élő magyarság mind területi származását, mind politikai irányultságát tekintve nagyon sokrétű, ebből adódóan az emigrációs szereplők és az egyesületek között nemegyszer húzódtak komoly feszültségek, viták, ellenérdekek. A magyar élet pilléreit a Magyar Katolikus Misszió, a protestáns magyar gyülekezetek, a cserkészcsapatok, az 1948 óta működő Kaslli Magyar Gimnázium és Internátus, valamint a több mint 40 egyesület és társaság alkotja mind a mai napig. Közülük kiemelkedik a fentebb említett kulturális csoportosulás, amely aktivitásával és színvonalas műsoraival, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes stílusával vívott ki magának rangot és elismerést. A társaságot Dr. Buzády Tibor belgyógyász szakorvos hívta életre 1977-ben abból a célból, hogy a Távol-Keleten működő misszionáriusokat, főleg a tajvani magyar jezsuitákat anyagilag támogassa. A karitatív gyűjtést szervező ambiciózus orvos még 1956-ban pécsi orvostanhallgatóként volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, mint a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsának tagja és a Pécsi Rádió megválasztott felügyelője. Londonban szerzett diplomájával Svédországban is szerencsét próbált, ahol látva az ottani magyarok szervezetlenségét, közadakozásból létrehozta a stockholmi Magyar Házat (1971). A magyarság érdekében végzett szervezőmunka és az orvosi praxisa mellett kezdte el kutatni, hogy melyik kórházban végezte el a világhírű Olivecrona professzor Karinthy Frigyes agyműtétét.

3 Svédországban érte a felkérés, hogy segítsen egy tajvani kórház megmentésében, amit még a 19. században magyar jezsuiták alapítottak, mert az orvos nélkül maradt. Buzády 1972-ben feleségével és családjával együtt odaköltözött, ahol három éven át gyógyította a 1 Emlékek az Újhazából az Óhazába. 2004. 2 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2003. 1. 3 BUZÁDY T. 1976.