Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

III. Új szerzemények - Balahó Zoltán: „Hídépítők" Münchenben (A müncheni Széchenyi Kör iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban)

kínai betegeket, miközben összeállított egy orvosi szótárt is, amely a szakkifejezéseket kínai írásjelekkel, latin betűkkel és magyarul is tartalmazta. Európába való visszatérését követően tajvani tapasztalati és élményei hatására született meg a Széchenyi Kör, amely túlnőve az eredeti feladaton - az adományok gyűjtésén - egy kulturális, társadalmi, a magyar közösséget összetartó mozgalommá fejlődött. (1. kép) 1. kép A Széchenyi Kör bélyegzője a jelképnek szánt Lánchíddal A Kör iratait három nagyobb csoportra lehet osztani. Ezek közül az elsőbe azok az irattípusok, kimutatások, nyilvántartások, jegyzőkönyvi kivonatok, levélpapírok és levelezések tartoznak, amelyek az egyesület ügyvitele során a napi adminisztrációban keletkeztek. Közülük kiemelkednek az ún. téglajegyek, amelyeket az 1978 és 1982 között működő müncheni Magyar Otthonért végzett szellemi- és fizikai munka, vagy anyagi támogatás fejében kaptak az arra érdemesek. Az esztétikusan megtervezett, sorszámozott téglajegyek 50, 100 és 200 márka névértéket képviseltek. A téglajegyekhez kapcsolódnak a Kör tagnyilvántartásai is, amikből kiolvasható, hogy az 1981-es rendes, tagdíjat fizető hetven főhöz képest 1992 júniusában a kimutatásban szereplők száma már elérte a kilencvenet. Mára ez a szám feltehetően csökkent a legaktívabb '56-os emigráns generáció kiöregedése, a hazatelepülők nagy száma és a fiatalok gyorsuló asszimilációja miatt. Egy azonban biztosan megállapítható, a hetvenes évek legvégén és a nyolcvanas években a stabil és aktív tagság mellett az érdeklődők sokasága szinte mindig megtöltötte a Kör áltai rendezett előadói estek nézőtereit. Még a nagy sikerhez szokott magyarországi színművészeket is meglepte az egyegy előadásukat kísérő nagy érdeklődés, a telt házak látványa. A Széchenyi Kör egykori és jelenlegi vezetői talán erre az eredményre a legbüszkébbek, ismerve az emigránsok nagy betegségét: a múlthoz való erős kötődést és a jelen irányában tanúsított érdektelenséget. A második iratcsoportot a Kör által meghívott és felkért előadókkal lefolytatott levelezések alkotják. A Kör kezdeményező leveleit - melyekben a meghívás mellett az utazási költségekhez való hozzájárulásról és egy kisebb jelképes tiszteletdíj felajánlásáról szokott szó esni - gyakran hosszú évekre szóló barátság és intenzív levelezés követte a meghívottal. A fellépők legnépesebb társaságát a színészek alkották, közülük is kitűnik Sinkovits Imre, Rátonyi Róbert, Bánffy György és Csongrádi Kata levelezése. A magyar költészetet Csoóri