Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
1956- ban már működött a restaurátor és preparátor műhely, valamint alakulóban volt a fotólaboratórium is. Ebben az évben indította meg évkönyvsorozatát a múzeum, amelyben elsősorban az intézmény tudományos dolgozói ismertették kutatási eredményeiket. Elkészült a néprajzi és bányászati kiállítás vezetője is. Az 1956-os események nem okoztak kárt a múzeumban. Dombay 1956. november 22-én ezt Budapestre küldött jelentésében megerősítette: „... okt. 23-tól a mai napig terjedőleg a múzeumot semmiféle károsodás nem érte. ... Az összes múzeumi épületeket állandóan zárva tartjuk. ..." 1957- ben jelentős, közel 350 darabból álló modern képzőművészeti gyűjteményt adományozott dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus a múzeumnak. Az így létre jött a Modern Magyar Képtár első kiállítása a Néprajzi Osztályon nyílt meg az ottani állandó kiállítás helyén. A gyűjtemények gyarapodása következtében egyre nyomasztóbbá vált a helyhiány, a raktározási gondok szinte megoldhatatlannak tűntek. Baranya megyében Komlón és Sellyén készültek állandó kiállítások a pécsi muzeológusok segítségével. A Művelődésügyi Minisztérium kezelésében levő vidéki múzeumok minden gazdasági és szakmai tevékenysége is csak a felügyeleti szerven keresztül bonyolódhatott, így működésük egyre nehézkesebb lett. Ezért, elsőként az országban, kísérletképpen Baranya megyében a megyei tanács kezelésébe kerültek a múzeumok. A Baranya megyei Múzeumok fél évszázada (1958-2004) ° Múzeumok tanácsi kezelésben (1958-1990) 1958. július 1. hatállyal létrejött a Baranya megyei múzeumok összességéből alakult új intézmény, amely az átadási-átvételi iratokban a „Baranya Megyei Regionális Múzeumi Szervezet" nevet kapta. Az intézmény vezetősége „Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága" néven kezdte meg működését. Az újonnan létrehozott szervezet tagjai a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (KDM), a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum és a Komlói Múzeum lettek. A megyei múzeumi szervezet igazgatójának Dombay Jánost nevezték ki, aki egyben a Janus Pannonius Múzeum igazgatója is maradt. A tanácsi kezelésben létrejött múzeumi konstrukcióval kapcsolatban számtalan ellenvélemény fogalmazódott meg, amelyek többsége főleg múzeumi körökből származott. A múzeumi szakemberek attól tartottak, hogy a tanácsi irányítás túlságosan, vagy kizárólagosan a tudományos tevékenységtől távol álló népművelési munka szolgálatába állítja a múzeumokat. Az aggodalom azonban az átszervezés, összevonás utáni években nem bizonyult megalapozottnak. A múzeumi szervezet erősödését mutatják a tanácsi kezelésbe vétel után a javuló költségvetési adatok. Ezen időszakot jól jellemzi Papp László régész, megyei múzeumigazgató (1961-1964) az intézmény 1962. évi munkáját ismertető össze6 Az alábbiakban a Janus Pannonius Múzeum Évkönyveiben (JPMÉ) 1961-2003 között megjelent múzeumi működésre, tevékenységre vonatkozó közlemények alapján ismertetjük vázlatosan a fél évszázad történéseit. Természetesen a részletes szakmai munkát - terjedelmi okok miatt - e helyen nem tudjuk bemutatni. Erre röviden az egyes gyűjteményeket bemutató összefoglalókban kerül sor. A jövőben feladataink között fontosnak tartjuk azonban egy olyan múzeumtörténet elkészítését, amely a köztörténet eseményeibe, folyamataiba ágyazva vizsgálja a pécsi-baranyai múzeumok intézménytörténetét, annak szakmai, közönségkapcsolati és gazdasági vonatkozásaival együtt.
