Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

foglalójának alábbi néhány sora; „Az 1958. július 1-től 1961. december 31. napia közt eltelt idő a megyei múzeumi szervezet kialakulásának, gazdasági megalapozásának időszaka volt, miközben mind erőteljesebbé válhatott a sajátos múzeumi tevékenység is."

7 A múzeum személyi állománya, ill. annak változása is fejlődést mutatott 1958-1961bcn.

8 A Pécsi Városi Múzeumtól átvett helytörténeti gyűjteményhez kapcsolódva, a kor kultúrpolitikájának megfelelően az „1960. évben indult meg az egyre szélesebb mederben haladó munkásmozgalomtörténeti anyaggyűjtés."

9 A Baranya megyei múzeumi szervezet legnagyobb tagja a pécsi Janus Pannonius Múzeum volt, amely természettudományi, régészeti, képző- és iparmű vészeli, valamint néprajzi gyűjteménnyel rendelkezett. Már ekkor is a múzeumi szervezet széttagoltsága volt a jellemző, amelyet napjainkig sem sikerült megnyugtató módon megoldani. A múzeum akkori vezetése jól érzékelte a problémát: „A gyűjtemények szétszórtságából, illetve abból a körülményből, hogy egyesek a forgalomból kiesnek, származnak a vezetésnek, az egységes működésnek, a különféle gyűjtemények szerves egybekapcsolásának nehézségei, a fenntartási költségek tetemesebb összege, az a tény, hogy az egyes gyűjtemények egyöntetűbb látogatottságának biztosítása csaknem elérhetetlen óhaj. A múzcumfejlesztés során ezt a szétszórtságot meg kell szüntetni."

10 Pécs város különböző pontjain négy épületben és két kiállítási helyen működtek az intézmény részei. A természettudományi gyűjtemény a Rákóczi u. 64. számú épület négy helyiségében mutatta be kiállítását, amelyet 1951-ben nyitottak meg. A gyarapodó anyag elhelyezése egyre nagyobb gondot jelentett. A régészeti gyűjtemény a Széchenyi tér 12. számú műemléképületben található (a mai napig), ahol egyúttal a JPM Igazgatósága is működött. Az állandó régészeti kiállítás 1950 óta az 1960-as évek végéig változatlan volt, 8 helyiségből állt, „amely az igen szerényen képviselt kora Árpád-kori anyaggal zárul... A középkort, a hódoltság korát, férőhely hiányában, bemutatni nem lehet. A gyűjtemény raktárhelyzete is egyre súlyosabb."

11 A gyűjteményhez tartozott a Székesegyház mellett felállított Románkori Kőtár és a Geisler (ma ismét Apáca) u. 8-ban 1960. augusztus 20-án megnyitott római kori sírkamrák bemutatóhelye. A képző- és iparművészeti gyűjteménynek Pécs legrégebbi, 1324ben oklevélben említett épülete adott otthont a Káptalan u. 2-ben. Az emeleten a Zsolnay kerámia kiállítást helyezték el, a szűkös földszinti és emeleti raktárakban pedig a képgyűjteményt raktározták, hosszú távon tarthatatlan, zsúfolt körülmények közölt. Az. elhelyezést tovább nehezítette, hogy a hely- és munkásmozgalom-történeti gyűjtemény is ugyanebben az épületben kapott munka- és raktárhelyiségeket. A képzőművészeti gyűjtemény anyagából készített Modern Magyar Képtár kiállítását a Rákóczi u. 15-ben (a néprajzi gyűjtemény épületében) 8 teremben helyezték el 1957-ben. Ezért a néprajzi gyűjtemény évek óta gyarapodó anyagának elhelyezése ugyanezen épületben további gondokat okozott. Az 1960-as, 1970-es évek a múzeum életében a megtorpanásokat sem nélkülöző extenzív fejlődés időszakát jelentette. E fejlődésnek szerves része volt a gyűjtemény gyarapodás, az ahhoz kapcsolódó szakmai munka színvonalának emelkedése, a gyarapodó számú múzeumi kiadványok megjelenése, a kiállítások számának növekedése és a kapcsolódó múzeumi közművelődési munka, jelentős számú tárlatvezetés, előadás stb. A fentieket alátámasztják a növekvő látogatottsági adatok is. (2. kép) 1962-ben, a szervezet életében a fenntartó által először nyújtott beruházási hitel a JPM több ingatlanjának felújítását eredményezte, ekkor indult és jelent meg a JPM Füzetei c. ismeretterjesztő periodika. Ezen év őszén országosan először rendezték meg - Baranyában 7 JPMÉ 1962. 387. p. 8 JPMÉ 1961. 207. p. 9 JPMÉ 1961. 209. p. 10 JPMÉ 1961. 210. p. 11 JPMÉ 1961. 209. p.