Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban
jegyzett írásművek. Éppen ezért germanizmusok, bonyolult, nyelvtanilag is helytelen megfogalmazások nem tapasztalhatók. Ehhez a közérthetőséghez és tárgyilagossághoz hozzátartozik, hogy nem érzékelhető az ilyen jellegű műveknél gyakran megtapasztalt önfelmentés és a megszépítő múlt attitűdje. Cselekedeteit, tetteit mindig vállaló egyéniséget ismerhetünk meg ezen írások olvasásakor. Pedig hosszú élete során gyakran került, súlyos, olykor életveszélyes helyzetbe. Megpróbáltatásai úgy a két világháború mint a rákosista és a kádári diktatúra éveiben sohasem ragadtatták szélsőséges indulatokra, vagy véleményekre. Mindig, minden méltatlan helyzetben az emberileg tisztességes megoldásokat választotta, s ez a magas szintű mentalitás mindvégig érzékelhető, bárhol is ütjük fel terjedelmes írásainak lapjait. A már említett pozitív értékek mellett ez az emberi hozzáállás és magatartás talán a legfontosabb üzenet és érték, amit ez a gazdag írásos hagyaték az utókornak, különösen a mai idők emberének adhat. Rátérve dr. Arató Jenő hadifogságban írott naplóira, fontos megjegyeznem, bog}' elsősorban a habarovszki táborban átéltekről adnék képet, mert az itt eltöltött időszak számára is meghatározó volt, és ez a legjobban dokumentált. Habarovszk, hadifogoly hétköznapok Fogságba esése után először a darniezai gyűjtőtáborba, majd szeptember elején az omszki elosztótáborba került. Innen három hét múlva indították útnak a fogoly szerelvényt és Krasznojarszk, Irkutszk, Csita, Mandzsúria és Nikolszk érintésével érkeztek meg október elején Habarovszkba. (2. kép) Az ekkor 40 000 lakosú kereskedő és katonavárost 1858-ban alapította az Amur és az Usszur torkolatánál gróf Amurszki tábornok, de nevét egy 17. században itt élő jakutkij földi kereskedőről kapta. A transz-szibériai vasút kiépítése után folytonosan betelepülő orosz lakosságon kívül kínaiak, koreaiak, japánok és tunguz őslakosok is éltek a városban. A szibériai Partvidéki Kormányzóság székhelyeként négy zászlóalj állomásozott itt, melyek laktanyáiban a hadifogolybarakkokat kialakították. A négy habarovszki fogolytáboron kívül létezett még a térségben a spazkojei és az Amur bal partjára telepített krasznaja-ijecskai büntetőtábor is. 17 Most pedig röviden a hadifoglyok táborkörtilményeiről és hétköznapjairól: A habarovszki táborok közül a 274-es legénységi volt, a 730-as és a 304-es német foglyokat őrzött, míg az újonnan felállított 724-es táborban 152 magyar, 128 osztrák tisztet és 76 tisztiszolgát helyeztek el. Ez a tábor a város nyugati szélén, egy dombon feküdt, s eredetileg tüzérkaszárnya volt. Épületei közül két nagyobbikban külön-külön osztották be az osztrák és a 2. kép Habarovszk lúiképe az I. világháború idején 17 MÁRFI A. 2003. 63. p.