Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban

naplóját.

12 S a 20. század első felét tekintve elsősorban két ilyen jellegű forrást említhetünk, Visy László Pécs Szabad Királyi Város főispánjának hat kötetben ránk maradt, az 1914 és 1921 közötti időszakot rögzítő naplóját,

13 valamint Nikelszky Géza tervező iparművész „Életművem" e. 1957-ben végső formájában papírra vetett gazdag forrásértékű írását.

14 Természetesen dr. Arató Jenő naplóköteteit sem hagyhatjuk ki ebből a felsorolásból. S annak ellenére, hogy a kevés helyi naplóirodalom alapján nem tehető alaposabb összehasonlítás, vagy elemzés, mégis megállapíthatjuk, hogy keletkezésüket, szerkezetüket, közlésmódjukat, s forrásértéküket tekintve rendhagyó kötetekről van szó. Ha csak a mennyiségi mutatókat nézzük, már szembetalálkozunk ezzel a rendkívüliséggel. Ugyanis az 1904-től 1968-ig rendszeresen vezetett naplókötetek oldalszáma jóval meghaladja a tízezer oldalt. Érzékeltetésül meg kell jegyezni, hogy az egyes naplóoldalak mérete átlagosan 20x32 cm, tehát nem kisméretű, vagy füzet jellegűek az egyes kötetek. Ugyanakkor nemcsak kéziratról, írásműről beszélhetünk, mert az egyes naplókötetek rendkívül gazdag mellékleteket tartalmaznak S ez a mellékletanyag általában a következő korabeli forrástípusokat öleli fel: újságok, röpiratok, feljegyzések, kéziratok, plakátok, meghívók, térképek, rajzok-grafikák, grafikonok, táblázatok, kimutatások, statisztikák, fényképek, képeslapok, levelezőlapok és levelek. A mellékelt kordokumentumok kiválóan egészítik ki a naplók feljegyzéseit, amelyek eltérnek a köznapi értelemben vett napi közlésektől, mert adott esetekben kimerítő és részletes fejtegetéseket, esszé szintű értekezéseket olvashatunk pl. a társadalmi és politikai jelenségekről, az első világháború és hadifogság eseményeiről, intézményekről, iskolarendszerről, egyesületi életről, a társasági élet színtereiről és természetesen személyes jellegű közlésekről. Az első világháborús naplók pl. értelem szerint az. egyes hadmozdulatokról adnak részletes tájékoztatást, a kötetek végén külön mellékletben feltűntetve az egyes katonai alakulatok felépítését és tisztikarát. A négy éves szibériai hadifogság napi feljegyzései a gazdag dokumentáció mellett a kényszerű utazás (háromszor utazta be Szibériát) útvonalát térképeken is feltüntette a naplóíró. Szintén mellékelve találhatók műfordításai (!), tanulmányai, s a tábori előadássorozatok során tartott előadásainak szövegei és vázlatai. Fel kell hívni a figyelmet a naplók sajátságos sorsára és keletkezésük körülményeire is. A hadifogságban készült feljegyzéseket pl. titokban végezte, kis papírdarabkákra citromsavval írt, hogy rejtve maradjanak. De ezeket a titkosított feljegyzéseket is folyton rejtegetnie kellett a gyakori motozások miatt, s kiesempészésük sem volt könnyű feladat. Végleges formába hazatérte után tudta csak rendezni naplójegyzeteit. Az 1945-ös szovjet megszállás után pedig sokáig lakása feljárójában rejtegette a már kötet formátumú naplókat.

1-'' Sőt, bizonyos személyes jellegű, családjára vonatkozó naplórészleteket tintával többször is áthúzva olvashatatlanná tett. Az első világháborús naplókötetekben is találhatók ilyen oldalak. Mivel ezt a megoldást sem találta biztonságosnak, kitépte a kötetekből az ominózus oldalakat. 1947ben, amikor legidősebb fia, Arató Miklós egyetemi tanulmányait befejezte, e naplótöredékekkel ajándékozta meg. Később, 1961. február 7-én dr. Arató Orbánnál (Miklós) tartott rendőrségi házkutatás alkalmával ezeket a jegyzeteket megtalálták és lefoglalták.

16 így ezek a naplórészletek, úgy tűnik már nem pótolhatók. Bár nem tisztem, de úgy éizem néhány filológiai jellegű, s valószínű szubjektív észrevételt is kell tennem. Az általam olvasott világháborús naplók és az „Eletem" e, önéletírás stílusa gördülékeny, választékos szóhasználattal, s meglátásom szerint irodalmi igénnyel le12 SONKOLY K. 1989. 527-558. pp. 13 Baranya Megyei Levéltár Fondjegyzéke (kézirat) XIV. 60. 14 MÁRF1 A. 1985. 353-389. pp. 15 Néhai Arató Miklós, azaz Orbán atya a Pécsi Ciszterci Rend házfőnöke szóbeli közlése alapján, amely Pécsett 2002. június 21-én a Ciszterci Nagy Lajos Gimnáziumban, dolgozószobájában hangzott el. 16 Arató Miklós (Orbán atya) szóbeli közlése alapján.