Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban

ségkívül a gyűjtemény talán legértékesebb példányai az 1904-től 1968-ig folyamatosan vezetett igen tekintélyes terjedelmű naplókötetek. Ettől a sorozattól némiképp elkülönülnek az úgynevezett diáknaplók, melyek a nagykanizsai diákéveket rögzítették két kötetben 1907 és 1909 között.

4 Ezeket a dokumentumokat mellékelt zsebnaptárak, zsebkönyvek és naplószerű feljegyzések egészítik ki.

5 Az 1912 és az 1966 között lejegyzett naplókötetekhez külön név és tárgymutató-rendszerű mutatókönyvet is készített a szerző, mely segédlet adott esetben segítheti az eligazodást, vagy akár a kutatói érdeklődést is. Ehhez, ha mondhatom így, forráscsoporthoz szerkezetét és tartalmát is tekintve szorosan kapcsolódik két „krónika" címmel meghatározott kötet. A fontosabb napi eseményeket rögzítő két különálló könyv az 1921-1940 és az 1941-1955 közötti időszakról közöl információkat. E kötetanyagok mellett figyelemreméltóak feljegyzései, visszaemlékezései (melyek az előző forráscsoporthoz sorolhatók) és önálló tanulmányai, helytörténeti jellegű írásai. Az előző írások közül feltétlenül az „Eletem''' c, 456 oldalas gépelt kéziratot kell elsőként megemlíteni, amely önéletírás a fentebb említett források adataira is hagyatkozva készült el. Ennél a kéziratnál fontos megjegyezni, hogy az életrajzok és a forrásközlések stílusjegyeit és értékrendszerét képviselik egyszerre, rendkívül olvasmányos, közérthető módon formába öntve. Magam véleménye szerint lebilincselő és rendkívül tanulságos olvasmány. Ehhez a körhöz sorolhatjuk még a „Bírósági szolgálatban" c. kéziratát, mely feljegyzések tényleges jogász éveiről, azaz 1913 és 1950 közötti időszakról adnak képet. S nemcsak hivatali előmeneteléről és szakfeladatairól kaphatunk ebben az írásban ismereteket, hanem a megyeszékhely jogszolgáltató intézményeinek szervezetéről, működésük korszakok szerinti változásairól, továbbá az egykori munkatársak, kiváló jogászok és jogásznemzedékek szakmai és olykor magánéletébe is bepillantást nyerhetünk. Helytörténeti írásai között pedig több figyelemreméltó feljegyzéssel találkozhatunk, mint a „Pécs a kiegyezés korában 1867-191 8", a „Pécsi halottak", „A pécsi sütőipar a második világháború előtt és utána 1920-1964", „A polgárember élete tegnap és ma", az „Adatok a pécsvidéki bányásztelepülések demográfiájához" és a „Beszédvázlatok a Múzeumi Barátok Körének közgyűlésén" c. értekezések. Meg kell jegyezni, hogy olyan kéziratokat is tartalmaz ez a gyűjtemény, melyeket eredetileg naplóköteteiben lejegyzett, de külön is fel/. kép Dr. Arató Jenő arcképe, 1957-ből 4 Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabb kori Osztálya Adattár nyilvántartás (Továbbiakban JPM Új- és Legújabb kori O. Ad.) 360. 75. 1-2. 5 Később is keletkeztek ilyen meghatározású kéziratok, pl. az 1945-ös keltezésű zsebnaptár és az 1950 és 1962 közötti időszak feljegyzéseit tartalmazó zsebkönyv. JPM Új és Legújabb-kori O. Ad. 361.75.1-5., 368.75.