Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
V. Kárpát-medencei körkép - Fehér Csaba: „Egy műhely, ahol az emlékezet születik." A révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma „Magyar Kálvária 1945-1948" című kiállítása
mányprogram, 3. Magyar Kálvária - kényszermunkán Csehországban, 4. Reménytelen tiltakozás, 5. A reszlovakizáció, 6. A lakosságcsere, 7. Az emlékezés tanúi). A kiállítás teljes egységet alkot, vagyis a dokumentumok, tárgyak, a felépített és beépített emocionális elemek, a dokumentumfilm, a fotók szoros összefüggésben vannak. A döbbenetesen instalált egységes gondolatok kiegészítik és magyarázzák egymást. A tárlat domináns színei, a fekete és a fehér, azt a világot idézik, amikor bűnösök büntettek ártatlanokat, amikor a jövő reménytelennek látszott. A látogatót végig kíséri az az árnyjáték, amelyből nincs lehetősége kívül maradni. Részévé válik a hatvan évvel ezelőtti árnyékvilágnak. Hol az ő árnyéka vetül a kiállításra, hol pedig fordítva - a látogatóra hajlik rá a kiállítás. A könyörtelen és nyomasztó történelmi térben szemben áll egymással a politikai döntés - a Kassai Kormányprogram rendeletei, a benesi dekrétumok, a kitelepítésre és kényszermunkára ítéltek neveinek listái, a hivatalos bizonylatok, felhívások, kiáltványok - és az abban született magyar sors - a házát elhagyni kényszerülő, katonák által az ismeretlen felé terelt, a marhavagonban utazó, múltját elvesztő jövő nélküli magyar család, illetve a sínek előtt a cseh gazdát váró arctalan magyarok. A hatalmas méretű Kárpát-medencét ábrázoló panelekre mintegy a nyomasztó véget elhozó éjszakaként borul rá az a sötét „űr", melyben ott olvashatjuk azon települések neveit, ahonnan és ahová magyar embereket telepítettek ki és be. Egy olyan térben érezhetjük magunkat, ahol az események három jól elkülöníthető helyszínen zajlanak. Az első helyszínen /teremben/ a szülőföldön, a látogató a szürke és vészt jósló téridőben akarata ellenére lép rá a történelmi folyamatok ingoványos talajára. Itt szembesül először a tehetetlenség lelki fájdalmával és a gyűlölet tüzével. Betekintést nyer a „boszorkány-konyhába" ahol előkészítették egy nemzeti közösség megsemmisítését. Rádöbben a győztes nagyhatalmak bűnrészességére és szembenézhet azoknak az embereknek - Benes, Husák és 4. kép Részlet a kiállításból 5. kép Részlet a kiállításból