Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
IV. Kiállítások - F. Sedlmayr Krisztina: Látogatás Nürnbergben, a birodalmi pártnapok helyszínén
kiállítás létrehozására. 1 Az építészeti feladatot az osztrák Günther Domenig professzor kapta, aki ezúttal is meglepő, expresszív megoldást választott. A látogatók számára a torzón maradt, de így is lenyűgöző aréna, a Kongresshalle északi szárnyát nyitották meg. Az építész koncepciója múlt és jelen radikális elválasztása volt, ezért az épületet egy diagonálisan futó 130 méter hosszú acél, beton és üvegfolyosóval „szúrta át". így láthatóvá tette az aréna keresztmetszetét és azt a különös ellentétet, mely a külső homlokzat monumentális architektúrája és a belső falak csupasz téglája között húzódik. Domenig megtartotta az épület eredeti beosztását, zártságát, de két fontos ponton lehetőséget teremtett a „kitekintésre". A látogatás szokásos kezdőpontja a tetőterasz, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a tóra és a parton álló épületekre. A kiállítás lezárásaként pedig a látogató végre szemügyre veheti azt, ami addig rejtve maradt: az aréna infernal is belső terét. A 2001-ben 1300 négyzetméteren megnyitott állandó kiállítás a „Faszination und Gewalt" (Igézet és erőszak) címet viseli. A kiállítás, melyet hatalmas gyűjtőmunka előzött meg, Gregor Schöllgen professzor tudományos koncepciója alapján készült. Rendezőelve a múlt kronologikus elbeszélése. Az „elbeszélésfolyam" a 20-as években indul és közvetlenül a világháború után zárul. Tizenkilenc önálló témát dolgoz fel. 2 A nemzetiszocializmus története és a városnak abban betöltött sajátos szerepe párhuzamosan fut, a pártnapok és a helyszín megteremtése, a nürnbergi törvények és a nürnbergi per a kiállítás sarokkövei. A legnagyobb és legnehezebb kérdés, a „hogyan történhetett cz meg?" vörös fonálként fut végig a tárlaton. Schöllgen és csapata kíméletlen őszinteséggel vezeti át a látogatót az előzményektől, a nemzetiszocializmus létrejöttétől a világégésig, a flolokausztig és a nürnbergi perig tartó folyamaton. Erős hangsúlyt kap a címbe foglalt „igézet", az eszme és látványos külsőségeinek vonzása. A rendezés fontos szempontja volt a világos, jól érthető szerkezet. Ezt szolgálják a teremben elhelyezett emblematikus óriásfotók, illetve a nagyméretű videoképernyők. A történeti kiállítások szokásos prológusa, a bevezetőfilm itt különösen hatásos - fiatal fiú gördeszkán siklik a kísértetiesen kihalt birodalmi építmények között - eldönthetetlen, hogy a múltban vagy a jelenben járunk-e... A Müller és Müller-Riegel házaspár által készített látványterv nem törekszik erős emocionális hatásra, megoldásaik a legfontosabb célt, a megértést segítik. A kiállítás rendezői a képi dokumentumok elsődleges voltát vallják, a fotók, filmek mennyisége és szerepe minden más eszközét messze felülmúlja. Bábuk és kulisszák helyett itt az eredetiségé a főszerep. A csupasz téglafalak optimális hátteret nyújtanak a kevés, gondosan kiválasztott tárgy és dokumentum számára. A 1 A nürnbergi dokumentációs központ azoknak az ezredfordulón megnyitott múzeumoknak és kiállításoknak a sorába illeszkedik, melyeknek invenciózus építészeti környezete az értelmezés és az élmény szerves, sőt meghatározó része. A korszak egyik legfontosabb múzeumi témájának, a közelmúlt történelmének bemutatásában is határozottan előretört az esztétikai szempont, háttérbe szorítva a korábbi alapvetően didaktikus szándékot. Valamennyi múzeum között a legjelentősebb a zsidó kultúra és a Holokauszt döbbenetes erejű mementója, Dániel Libeskind müve, a berlini Jüdisches Museum, melyet több mint egy évig „üresen" - kiállítás nélkül - is hatalmas sikerrel működtettek. A washingtoni Holocaust Museum és a jeruzsálemi Yad Vashem mellett kell említenünk a Mányi István tervei alapján épült / helyreállított budapesti Holokauszt Múzeumot és Emlékközpontot, mely a modern magyar építészet legjobb hagyományait követi. Az épület, a nagyhatású bevezetőfilm és Jerger Krisztina ezúttal is biztos kézzel rendezett kiállítása - az „Auschwitz. Album", és nem több megrendítő emlékhelyet alkot. A „Páva utcát" elkerüli az idegenforgalom, a fallal körülvett meghitt épületegyüttes a zsinagógával a csendes elmélkedés és a gyász helye. S végül nem feledkezhetünk meg az ezredforduló legjelentősebb magyar múzeumi beruházásáról, a Terror Házáról sem. F. Kovács Attila, a kiállítás belsőépítésze számtalan hatásos ötletével erősebb jelenlétet mutat, mint a rendezők. 2 A kiállítás a következő tematika szerint épül fel: 1. Az NSDAP felvirágzása 2. A hatalomátvétel 3. A diktatúra kezdete 4. A „Führer" és a „németség" 5. A „Führcrmítosz" 6. A pártnapok városa 7. A pártnapok helyszínének építéstörténetc 8. Kényszermunka Nürnbergben 9. A pártnapok - Egy rítus menete 10. A pártnapok megrendezése 11. A pártnapok élménye 12. Más országok ítélete 13. ..Az akarat diadala" 14. Rasszizmus és antiszemitizmus 15. Út a háborúba 16. Megsemmisítő csapás a Szovjetunióban 17. A német ellenállás 18. A nürnbergi per 19. A pártnapok helyszíne 1945 után.
