Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
III. Új szerzemények - Balahó Zoltán: „Hídépítők" Münchenben (A müncheni Széchenyi Kör iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban)
Sándor és Lezsák Sándor képviselte több alkalommal is. Például egy a Csoóri Sándor 1983. április 30-i estjéről készült elszámolásból megtudhatjuk, hogy 2388 márka bevételre (belépő, adományok, verseskötetek eladása), 1277 márka kiadás (meghívók, terembérlet, tiszteletdíj és útiköltség) jutott. A tiszta jövedelem fele az egyesület számláját gyarapította, míg a másik felét, mintegy 300 márkát a németországi Regős Tánccsoport támogatására fordították. A Széchenyi Kör kulturális tevékenységének sokszínűségét és gazdagságát leginkább a meghívók fejezik ki legbeszédesebben. A múzeumnak átadott közel háromszáz meghívó 1977-től egészen napjainkig felvonultatja az irodalmi estek, koncertek, előadóestek, kirándulások, szilveszteri és farsangi táncos-zenés rendezvények és filmvetítések emlékét. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kiragadott, érdekes példa: Dr. Szajkó László egyetemi tanár „A kutya az ipari társadalomban. Milyen fajta bírja legjobban a városi lakást?" címmel tartott előadást 1981. augusztus 9-én; a következő év elején Náday Károly ny. alezredes a kufsteini várról és magyar foglyairól tartott vetílettképes előadást; Dr. Erőss László budapesti pszichológus a pesti vicc keletkezéséről, lélektanáról és társadalmi szerepéről értekezett, 1982. november 24-én, elemezve a viccek szereplőinek (Móricka, Tasziló, a rabbi, a rendőr) alakját, 1986. május 17-én Paudits Béla énekelt slágereket az 1920-1950-es évekből; dr. Béres János biológus a Béres cseppek feltalálója a rák elleni küzdelemről beszélt 1987. október 27-én. A hazai politikai helyzet változása iránti felfokozott érdeklődést fejezte ki Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökének előadása, „Szabad választások előtt" címmel, 1989. november 17-én; valamint Rácz Sándor köztársasági elnökjelölt, az 1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnökének előadása „Két választás Magyarországon 1989-1990" címmel 1989. december 1-én. A meghívók között található egy nem Széchenyi Körös meghívó is, amit a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének Németországi Főcsoportja adott ki, „Miért jöttünk ki'? Az utóbbi időben előforduló esetek miatt" címmel. Az előadás ideje - 1979. szeptember 29. pontosan egybeesett a Széchenyi Kör által rendezett, Sinkovits Imre és Gombos Katalin „Szeptember végén" című nagysikerű irodalmi estjévvel. Az egybeesés nem véletlen, állítja a Kör alapító elnöke, dr. Buzády Tibor, aki szerint Eperjes Ernő müncheni magyar plébános, az „ellen előadás" szervezője volt a Széchenyi Kör egyik legharcosabb ellenlábasa. A Kör tevékenységének és politikai nyitottságának bírálói éppen azt tartották az egyesület legfőbb bűnének, hogy intenzív kapcsolatot keresett és ápolt az anyaországgal, a Magyar Népköztársasággal. A müncheni Széchenyi Kör tagsága a 80-as évek közepétől fokozatosan bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat és a Karitász gyűjtéseibe. Az összegyűjtött bútorokat, ruhaneműt magyarországi, erdélyi és kárpátaljai egyházaknak, szociális otthonoknak, kórházaknak, iskoláknak juttatták el. A segélyszállítmányok értéke 12 millió márkára becsülhető. 1992-ben dr. Buzády Tibor alapító elnök átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjét „Magyarország érdekében végzett több évtizedes munkájáért." Az egyesület pedig „kiemelkedő kulturális tevékenységért" 1999-ben megkapta a kultuszminisztertől a „Pro Cultura Hungarica" kitüntetést. IRODALOM BUZÁDY Tibor 1976. Headlines in the thirties! When a whole nation talked of an operation. Olivecrona's brain operation on F. Karinthy. In.: Acta Congressus Internationalis XXIV históriáé arts medicináé 1974. Bp. Emlékek az Ujhazából az Óhazába. Az amerikai magyarság adományai a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2004. Szerk.: Ihász István. Bp.
