Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Medgyesi Konstantin: Történeti gyűjtemények és a sajtónyilvánosság

előkerültek a barokk kor e remekei. Hosszú időbe telt az alkotások restaurálása, most viszont a Móra Ferenc Múzeumban végre az érdeklődők is megtekinthetik az 1708-ban felállított szobrokat. A második világháborúban a kompozíciót találat érte, ezért restaurálási céllal 1947-ben lebontották. 1950-ben - abban az esztendőben, mikor a kommunista diktatúra hatóságai feloszlatták a szerzetesrendeket - néhány szegedi ferences barát mentési céllal a rendház istállójában 50-60 centi mélyre elásta a szoboregyüttest. Az atyák attól tartottak, ha nem rejtik el, megsemmisülhetnek a pótolhatatlan egyházi értékek. Az elkövetkezendő évtizedekben az egykori istálló helyén állami szociális otthon létesült, a szobrok fölé vastag padlóburkolat került. Az ott gondozott idősek nem is sejtették, szenzációs lelet fölött élik mindennapjaikat. A ferencesek a titkot egymás között őrizték, leírni nem lehetett, hiszen akkor minden kiderült volna. Négy évtized azonban nagy idő, a titkok tudói eközben meghaltak és nem osztották meg másokkal ismereteiket. Bálint Sándor igyekezett utánajárni, hogy mi történhetett, de nem sikerült feltárnia az igazságot. Muzeológusok a '80-as években már megkezdték az alkotások keresését, ők sem bukkantak azonban semmiféle nyomra. 1991ben - miután az egyház visszakapta a Mátyás téri épületet - nyomdagépeknek ástak alapot, akkor a vak véletlennek köszönhetően kerültek felszínre a barokk szobrok. A gyermek Jézust, Szűz Máriát cs szüleit, Szent Annát és Szent Joachimot ábrázoló alkotások restaurálása évekig húzódott. 2002-ben Szeged városa karolta fel az ügyet, pályázati pénzekből történhetett meg a szobrok rendbe hozása. A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályán, a Fekete házban 2004. december 3-tól 2005. január 30-ig tekinthető meg a Szeged-Alsóvárosi barokk szoborcsoport. II. Sajtóanyagok a gyűjteményről Fényképek a Dóm építéséről és a megmentett tervrajzok 2004-2005-ben kettős évfordulót ünnepel a város és a szegedi székesegyház. Idén 90 éve, 1914-ben tették le a Fogadalmi Templom alapkövét, s jövőre lesz 75 esztendeje, hogy felszentelték a Dómot. Az alkalomból a Móra Ferenc Múzeum is önálló kiállítást tervez. A Móra Ferenc Múzeumban értékes fény képgyűjtemény található magáról az egész folyamatról: alapkőletétel, építés, szentelési ünnepség. Ezen túlmenően a múzeum őrzi a fogadalmi templom tervezésére kiírt pályázatra beérkezett munkákat is. 1903-ban hirdetett pályázatot Szeged városa a templomépület tervezésérc. 35 mű érkezett a bíráló bizottsághoz. A jeligés munkák közül a döntnökök első körben nem tudtak választani. A későbbiekben - némi változtatást követően - a Halászbástyát építő Schulek Frigyes tervei mellett határoztak az illetékesek. A beérkező pályázatokat utána közgyűjteményben helyezték el. A hosszú évtizedek során azonban majdnem szemétdombra kerültek a páratlan dokumentumok. Olyan is akadt, hogy selejtezésre ítélték az addig is méltatlan helyen tartott rajzokat, miután egy macska szó szerint azokon végezte be életét. Egy, a múlt darabjainak megőrzése iránt elkötelezett szakember viszont megmentette a terveket az utókornak. így napjainkban is megtudhatjuk, milyen lehetett volna a székesegyház, ha a döntéshozók éppen egy másik pályázat mellett állnak ki. A múzeumi fotótárban lévő felvételeken pedig szemügyre vehetjük az építés történetét. Az alapkőletelt 1914-ből, a bontást és az új épület állványait a 10-es évek derekáról, a félig kész székesegyházat a 20-as évtizedből és persze magát az 1930-as szentelést is, melyen a magyar katolikus egyház akkori vezetője, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás és az államfő, Horthy Miklós is részt vett.