Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

A fenntartó Önkormányzat az alábbi határozatokat hozta a 2003. évben, amelyek alapvetően érintették a BMMI személyi állományát: 50/2003. /IV. 17./ Kgy. hat. 10,8 cFt; 138/2003 /IX. 18./ Kgy. hat. 40.291c Ft elvonást írt elő, amely jelentős, kb. 24%-os létszámcsökkentést eredményezett. Mindennek tényleges kihatása a 2004. évi szakmai és gazdasági működés során jelentkezett igazán. A tárgyilagos helyzetismertetéshez tartozik azonban, hogy az Önkormányzat az elvont dologi és bérkerettel közel azonos támogatást adott a leromlott múzeumi infrastruktúra fejlesztésére: közel 20 millió Ft-ot az 1983-ban beépített Csontváry klímaberendezés cseréjére és a kiállítótér felújítására, 20 millió Ft-ot a Pécsi Püspökség tulajdonában lévő Martyn Múzeum (Káptalan u. 6.) kiürítésére és a szomszéd ingatlanban - Káptalan u. 4. - történő elhelyezésére, valamint a 2004. évi költségvetésben 12 millió Ft-ot a Régészeti Múzeum (Széchenyi tér 12.) korszerűtlen elektromos rendszerének felújítására. A BMMI 2003-ban időarányos költségfelhasználással működött, likviditási gond nem jelentkezett, viszont a kétszeri költségvetési elvonás, közüzemi díjak növekedése az. intézmény működtetésében költségvetési hiányt eredményezett. Hzt az intézmény saját többletbevétel növelésével igyekezett csökkenteni, amely a jegybevétel, kiadvány-forgalmazás, helyiségbérbeadás (pl. Csontváry Múzeum), pályázati, ill. hatósági (régészeti) feladatok bevételéből részben realizálódott. A BMMI gazdasági működésére az ezredforduló időszakban alapvetően a következő tendencia a jellemző: a fenntartó Önkormányzat költségvetési támogatása - kb. 55-60% kiegészítve a múzeum saját bevételeivel, valamint a különböző pályázati lehetőségek, támogatások és a hatósági feladatellátás kötelezettségéből adódó anyagi forrásokkal, kb. 40-45%. Az utóbbiak aránya fokozatosan növekszik az intézmény költségvetésében. A költségvetési belső arányairól annyit feltétlen meg kell jegyezni, hogy a fenntartói támogatás a bérek + járulékaik kb. 90 %-ára volt elegendő, a maradék kb. 10%-ot és a teljes működési költségeket (közüzemi díjak, karbantartás, adminisztratív hivatali költségek stb.) a BMMI saját bevételeiből fedezte! A szakmai feladatvégzésre szinte kizárólag a nyertes pályázatok, ill. támogatások szolgálnak fedezetül. A magyarországi gazdasági, kultúrpolitikai realitásokat figyelembevevő a helyzet a jövőben sem valószínű, hogy alapvetően megváltozik. E sorok írójának meggyőződése, hogy - a bevezetőben is kifejtett - joghatályos szakmai-finanszírozási normatíva megteremtése lehet az alapja a múzeumokban felhalmozott szellemi és tárgyi értékek megőrzésének, a kulturális örökség emlékeinek továbbadására a következő generációk számára. IRODALOM A Baranya megyei múzeumok tíz éve (1990-2000) 2002. Szerzők: B. Horváth Csilla, Dénes Andrea, Huszár Zoltán, L. Imre Mária, Nagy Erzsébet, Nagy Lászlóné, Uherkovich Ákos, Várkonyi György és W. Müller Judit. Szerk.: Huszár Zoltán és Uherkovich Ákos. JPMÉ 1999-2000. Pécs. CSERI László 2002. A múzeum, avagy a rendszer muzealitása. Echo 2002/1. DOMBAY János 1956. A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról. JPMÉ. Pécs. Dunántúl c. folyóirat 1911-1944 közötti évfolyamai. HUSZÁR Zoltán 2001. A történeti muzeológia helyzete Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében). In.: „Él magyar, áll Buda még!" Történeti muzeológiai tanulmányok. Szerk.: Zombori István. Bp.