Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bene János: A nyíregyházi Jósa András Múzeum I. világháborús emlékanyaga
raktárát felrobbantotta, 1915. március 23-án átadta a várat az oroszoknak. A Monarchia 120.000 katonája esett itt fogságba a várparancsnokkal együtt. 26 1916-ban indult a császári és királyi miskolci 65. gyalogezred tábori újságja a „Ludwig baka". Nevét az ezredtulajdonosról, Lajos Viktor (1842-1919) Habsburg főherceg, gyalogsági tábornokról kapta. A lap jövedelmét az ezred özvegy- és árvaalapjára szánták, ugyanúgy, mint a jelvények eladásából befolyt összeget. Szabályszerű újság volt vezércikkel, tárcarovattal, fronthírekkel, „kulturális melléklettel", sportrovattal. Külön melléklet szólt a legénységnek. Az ezred egyes alosztályai is szót kaptak a lapban, volt rovata a géppuskásoknak, a trénnek. Az utolsó oldalt a reklámnak szánták. Az 1917. tavaszi-nyári számok tanúsága szerint az ezred akkor Galíciában harcolt. 27 1917. május 6-án jelent meg a magyar királyi budapesti 30. honvéd gyalogezred tábori újságjának, „A 30-asok"-nak első száma. A lapot kézzel írták és az ezred kősajtóján nyomták, a bevétel a csapattest özvegy- és árvaalapját gyarapította. 28 A Nyíregyházán készült képes levelezőlapok közül egyet mindenképpen érdemes kiemelni, amely a helyi barakk-kórházat ábrázolja. 29 A háború első évében a front közelsége miatt Nyíregyházán a beteg- és sebesültforgalom ugrásszerűen megnőtt. Éppen ezért született döntés gyorsan megépíthető barakk-kórházról. Az eredetileg mintegy négyezer beteg befogadására tervezett hadikórház építési biztosa dr. Ujfalussy Dezső főispán, miniszteri biztos volt. A kórház 50 nagyobb faépületből állt, az épületek falát kettős deszkasor borította, kívülről kátránypapírral borítva, belül fehérre meszelve. A barakkok mindkét végén egy-egy ajtó volt, mely egy-egy előszobába nyílt, melyekben jobbra-balra helyezték el a mellékhelyiségeket, s a szemben lévő ajtók nyíltak a kórtermekbe. Minden barakkot villanyvilágítással, fűtéssel, víz- és szennyvízvezetékkel láttak el, mindenütt volt mosdó, WC és ápolónői szoba. A fertőző betegek barakkjában külön fürdőszobákat is építettek. Az 50 épületből 42 állt a betegek részére (8 fertőző barakk), a 8 ellátó barakkban szállásolt az őrség, a gazdasági hivatal, a főző- és mosóhelyiség, itt voltak a raktárak és a felvételi épület. A barakktábor mellett terült el a Hősök temetője. A telepet körülkerítették és a vasútállomásról külön sínpár futott ide. A kórház gyorsan, mintegy 3 hónap alatt épült fel, s 1915 januárjában már 2700 katonát ápolt itt 23 orvos, 160 ápolónő és 200 kiszolgáló férfi alkalmazott. A tárgyak közül további figyelmet érdemelnek a kitüntetések. A háború nemcsak a hadiipart, s a feljebb említett „jelvény-ipart", hanem a kitüntetések számát is óriásira duzzasztotta. Ezrek és ezrek kockáztatták életüket egy-egy kitüntetésért, elismerésért, bár azok „kézzelfogható" értéke, a legénységnél az otthon tölthető rövidebb-hosszabb jutalomszabadság, a tisztikarban a gyorsabb előlépés reménye sem mellőzhető. Az I. világháborúban esak a magyar királyi honvédség tisztjei és legénysége részére 467 552 darab kitüntetést adtak át. 30 A korábban is megvolt tiszti és legénységi kitüntetések mellé a világháború folyamán újakat is alapítottak. így például a Károly Csapatkeresztet, melyet 12 heti folyamatos frontszolgálatért adományoztak, a Sebesültek Érmét, melyen a szürke szalag vörös sávjai jelezték a sebesülések számát, és a Vas Érdemkeresztet koronával vagy anélkül. Ezek mellé osztották a korábban a legénység számára rendszeresített arany, kétfokozatú ezüst és bronz vitézségi érmeket. IV. Károly 1917-ben a tisztikar számára Tiszti Arany és Ezüst Vitézségi Érmet is alapított. A múzeum gyűjteményében a kitüntetések között található Hegedűs József volt császári és királyi nyíregyházi 14-es huszár Kisezüst, Bronz Vitézségi 26 JAM. Tört. dok.: 67.125.1. 27 JAM. Tört. dok.: 80.9.1-4. 28 JAM. Tört. dok.: 67.27.1. 29 JAM. Tört. dok.: 69.121.1. 30 A világháború kézikönyve 1935. 406. p.
