Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bene János: A nyíregyházi Jósa András Múzeum I. világháborús emlékanyaga
Érme és Károly Csapatkeresztje a hozzájuk tartozó igazoló lapokkal együtt 31 , de ugyanitt őrizzük Szabolcs vármegye egykori főispánja, vitéz bulyi cs jékei Jékey Ferenc (1895-1986) szintén 14-cs tartalékos huszár főhadnagy kitüntetés-sorát is (benne 10 darab I. világháborús kitüntetéssel, köztük egy német Vaskereszt is), melyeket Belgiumban élő fia, Jékey Elemér ajándékozott a múzeumnak, apja 1. világháborús naplóival együtt. Jékey Ferenc tartalékos zászlósként vonult be a nyíregyházi huszárokhoz 1914-ben és a pótszázaddal került a frontra 1915. augusztus 8-án. Attól kezdve megszakítás nélkül szolgált ezredében hadnagyként, majd főhadnagyként egészen az összeomlásig és az ezred Nyíregyházára való hazatéréséig. Kétkötetes naplója, tulajdonképpen két 9 x 14 cm-es barna vászonba, illetve zöld viaszosvászonba kötött kockás, lapos notesz, melybe ceruzával írta élményeit. Az I. kötet 1915. augusztus 8-tól 1916. december 31 -ig, a 11. pedig 1918. november 10-ig, az ezred Nyíregyházán való kirakodásáig követi végig a 14-esck és a naplóíró mindennapjait. Az élvezetes stílusú, jól olvasható írás nemcsak a hadihelyzet alakulásáról, változásairól tudósít, hanem számos értékes információt nyújt az illető táj jellegzetességeiről, az ott élők szokásairól, a katonák és a civilek viszonyáról stb. 32 Szólnunk kell a harctéri és hadi fogolyemlékekről is, melyek szintén tekintélyes számban készültek a lövészárkokban és a hadifogolytáborokban. „Alapanyaguk" a helyszínen talált tárgyak, kivitelezésük pedig roppant egyszerű, általában kevés szerszámot igényelt. Töltényhüvelyekből készítettek vázákat, hamutálcákat, sokszor öngyújtóval is kiegészítve. A hajmáskéri kiképzés emlékére faragott fából dohánytartó szelencét egy T. G. névjelű katona. Molnár János hadifogsága idején borotvatartót fabrikált fából. 33 Komoly, szakismeretet is igénylő az a munka, melynek ismeretlen készítője: egy 30,5 cm-es űrméretű mozsárágyú kicsinyített változatavasból esztergálva, falapon. 34 Még az. I. világháború idején került a múzeum gyűjteményébe egy harci fokos, melyet a szegedi 46. gyalogezred katonái készítettek maguknak. A esuklószíjjal ellátott 86 cm-es nyélre erősített 14 cm-es, jól kiegyensúlyozott, „jó húzású" vasalt baltára a következő feliratot ragasztotta a múzeumalapító-igazgató, dr. Jósa András: „Harczi csákány. Igen hasonlít a honfoglalás koriakhoz. A 46-ik ezred felsőbb engedelemmel ilyent használt 1915-16ban az oroszok ellen. Rakosnyi Antal úrtól. 1916. novemberben". 35 (6. kép) Végezetül említsük meg a legutóbbi idők szerzeményeit, melyeket „Az I. világháború emlékei" című kiállításhoz szereztünk be, nevezete31 JAM. Ht.: 91.39.1-3. 32 A kitüntetések: JAM. Ht.: 93.53.1-15., a naplók: JAM. Tört. dok.: 93.1.1-2. E napló 1918-as bejegyzései nyomtatásban is megjelentek: BENE J. 1997. 273-282. pp.. 33 JAM. Ht.: 85.4.1.. 83.6.1.. 59.32.1. 34 JAM. Ht.: 79.4.5. 35 JAM. Ht.: 59.32.1. 6. kép 1. világháborús harciéri emlékek (Jósa András Múzeum: „Az I. világháború emlékei" c. kiállítás). (Fotó: Mohácsi Endre)
