Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bene János: A nyíregyházi Jósa András Múzeum I. világháborús emlékanyaga
eredményéről azonban nem találtunk adatokat a polgármesteri iratokban. A helyi evangélikus elemi iskola nagytermében szintén 1915-ben rendeztek be a nyíregyháziak Katona Otthont. A hatnyelvű meghívó szövege szerint ott minden nap délután 2 órától estig „kellemesen tölthetik itt idejüket a meleg társalgó és olvasó szobában" a katonák. 20 A háborús kiadások ugrásszerű megnövekedése miatt a kormány már 1914 őszén kénytelen volt 6%-al kamatozó állami járadékkölcsönt (hadikölcsön) kibocsájtani, abban reménykedve, hogy az így befolyt összegből enyhíteni lehet a pénzügyi gondokat. 1915 tavaszán hirdették meg a második hadikölcsönt (a világháború alatt összesen 8 alkalommal), melyet Nyíregyházán június 7-ig lehetett jegyezni. A Májerszky Béla nyíregyházi polgármester által jegyzett plakát azzal indokolja a kölcsönt, hogy az újabb ellenség, Olaszország elleni háborúhoz kell a pénz. 21 Szintén az első háborús év végére vált az is nyilvánvalóvá, hogy a hadsereg fegyverrel, lőszerrel, élelemmel és ruhaneművel való ellátása egyre nagyobb nehézségekbe fog ütközni. 1915. február 9-én Ballá Jenő nyíregyházi helyettes polgármester a minisztérium rendeletére hivatkozva elrendelte a színesfémek beszolgáltatását akár nyers, akár feldolgozott formájukban. Alig néhány nap múlva, február 25-én a használaton kívüli rézedények és rézüstöknek a Városháza udvarára való beszállításáról intézkedett úgy, hogy a helyszínen a rendőrség díj ellenében veszi át e tárgyakat. 22 Hamarosan be kellett jelenteni a nyersgumit, a gépjármüvek gumiabroncsait, még a használhatatlanokat is. 1917 tavaszán Bencs Kálmán helyettes polgármester „Fehérneműt a hadseregnek!" címmel adott ki röplapot. 23 Már a második háborús évtől súlyos gondot okozott a szükséges lisztmennyiség előteremtése. Egy sor intézkedés született, 1915. március 20-tól elrendelték, hogy a kenyérliszt fele tengeriliszt legyen. Április 9-én meghatározták, hogy a liszt-fejadag fejenként és havonta 6 kilogramm, az ezen felüli mennyiséget be kellett jelenteni az Országos Gazdasági Bizottságnak, melyet az készpénzfizetés fejében átvett. A lisztellátás ellenőrzésére vezették be 1915. április 15-től a lisztvásárló könyvecskét, mely a jegyrendszer bevezetéséig, 1916. januárjáig működött. 24 1916-tól a kenyérre és a lisztre adtak ki fogyasztási igazolványt. Az. igazolványon szelvények (jegyek) voltak, melyeket csak az eladó vághatott le. Ujabb igazolványt meghatározott feltételek mellett - csak a régi fejlécének visszaszolgáltatása mellett lehetett váltani. 1917-től azután szinte minden élelmiszert jegyre adtak. A múzeum számos, Nyíregyháza város címerével ékesített, s a város által a lakosság ellátására forgalmazott zsír, kenyér, liszt, cukor, aszalt szilva, dohány, köleskása, hollandi sajt dán vaj stb. beszerzési igazolványt és jegyet őriz. 25 A harcoló alakulatok tájékoztatását szolgálták a hivatalosan kiadott tábori újságok, ezeken kívül sok csapattest is adott ki saját újságot, sokszor kézzel írva és kősajtón nyomva. Przemysl várából való a „Tábori Újság" 140. száma. Érdekességét és értékét az adja, hogy ez az utolsó híradás a vár feladása előtt, 1915. március 21-én. Itt olvashatunk a március 19-iki kitörési kísérlet sikertelenségéről, s Kuzmanek Hermann (1860-1934) gyalogsági tábornok, várparancsnok utolsó parancsát is közölte a lap, mely szerint a végsőkig ki fognak tartani. A magára maradt várőrség miután minden védművét, lövegeit és lőszer20 JAM. Tört. dok.: 69.22.1. 21 JAM. Törrt. dok.: 67.33.1.3. 22 JAM. Tört. dok.: 67.33.1.8.. illetve 67.32.1.7. 23 JAM. Tört. dok.: 67.170.1. 24 JAM. Tört. dok.: 67.33.1.6., 67.32.1.4.. illetve 76.176.1. 25 JAM. Tört. dok.: 70.26.1-70., 70.29.1-3., 76.157.1.- 76.174.1.
