Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Zombori István: Az I. világháború emlékei a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében

sebbet fordított, s hogy ennek jelentősége itt a határon, ahonnan ezután egyedül sugározza a magyar kultúrát a Délvidékre, rendkívül megnövekedett."

8 1918 után a Monarchia felbomlása, az új határok létrejötte, a Trianon által okozott trauma mindezeket az emlékeket, a keserves háborús tapasztalatokat egy nép saját élményévé tette. Az egyéni és kollektív katonai dicsőség, az egykori helytállás, a győzelmek „a régi Nagy-Magyarország dicsőségét" idéző élményanyaggá nemesedtek. Elősegítette ezt a központi kormányzati akarat is. Sorra rendelték el a háborúban elesettek emlékét megörökítő köztéri emlékmüvek felállítását. (4. kép) 1924-ben a tanítók emlékét örökítették meg az iskolájuk falán, márványtáblán. A Szeged környéki tanyasi iskolák falán ekkor jelen4. kép A Szeged-Felsővárosi Iparoskor hősi halottainak emléktáblája, 1925. (Fotó: Dömötör Mihály) tek meg a márványtáblák. Emléktábla került a Városháza kapubollozata alá az elesett tisztviselőknek tisztelegve. Hasonlókat emeltek a gimnáziumok falára a tanárok, egykori diákok tiszteletére. Tábla került az Ipartestület, a Huszár-laktanya falára, emlékművet állítottak a zsidó temetőben az elesettek tiszteletére. Nagy lovas szobrot készítettek a huszárok emlékére.

9 8 Ua. 324. p. 9 A/. emlékműveket ismerteti APRÓ F. 1985. 6 15. pp.