Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Forró Katalin: Az I. világháborús emlékmű felavatása Vácott
A fő- és a mellékalakok bronzba öntése 19 már 1930 júniusában befejeződött 20 , de a tér rendezése még nem, s nem készült el a szoborcsoport talpazata 21 sem. A szobrok ideiglenesen a bronzöntő udvarán tárolódtak, mígnem a város októberben nagy sietséggel elszáll itatta. Ficek mester ugyanis a csőd szélére került, s a váci városvezetés attól tartott, hogy lefoglalják a már kifizetett szobrokat 22 . Ekkor még úgy tűnt, hogy a következő évben felavathatják az emlékművet. A politikai helyzet alakulásával párhuzamosan az emlékmű elhelyezésének kérdése újból napirendre került. Nem a főtéri elhelyezés váll kérdésessé, hanem az kavarta fel a közvéleményt, hogy „Merre nézzen a hősök szobra?" 23 , kit fenyegessen a szuronyos katona. Voltak, akik meg akarták fordítani a szobrokat, hogy a cseheket érje a fenyegetés. Végül a polgármester a szobor elhelyezésére vonatkozó 109/1928.kgy számú képviselőtestületi rendeletre hivatkozva nem módosított az emlékmű frontján. Indoklását a következőkben foglalta össze a Váci Hírlap hasábjain.: „Ez nem a csehek megfélemlítésére vagy fenyegetésére készült. Ez Hungáriának és Hungária önfeláldozó fiainak apoteózisa, amelyhez nem a csehek, de mi és utódaink fogunk zarándokolni hálaadónk lerovására." 24 Időközben kiderült, hogy a talapzaton nem férnek el az elesett hősök nevei. A mintegy hatszáz nevet tartalmazó emléktáblát a fehérek templomának falán helyezték el 25 . Az emléktábla avatása mintegy főpróbája volt az emlékmű avatási ceremóniájának. A Váci Hírlap 1933. szeptember 10-i számában jelent meg az első információ arról, hogy október 15-ére tűzik ki a hősi emlékmű leleplezését. Az avatási ceremónia rendkívül hangsúlyos, a település ezzel az aktussal is kommunikálja tágabb környezete számára politikai állásfoglalását, ugyanakkor - elsősorban érzelmi - befolyásoló ereje révén mozgósíthatja a helyi közéletet, aktivizálhatja a polgárokat. Ezért aztán nagy körültekintést igényelt a megszervezése. A feladattal az emléktábla avató ceremónia megszervezésével és lebonyolításával már kitűnőre vizsgázott Váczy-Hübschl Kálmán műszaki taná csost - és neves építészt - bízta meg Karay-Krakker Kálmán polgármester 26 Az ünnepség sikeréhez mindenekelőtt pontosan meg kellett szervezni a teret, a programot, és nem utolsó sorban gondosan ki kellett választani a meghívottak személyét, mivel ez nagyban meghatározta az esemény rangját, ezáltal politikai propagandaerejét. /. kép Díszkapu a Hősök szobrához (Fotó: fleks Jenő) 19 A városi tanács állal bronzöntésre lei írt pályázatot Ficek és Manzyk budapesti cég nyerte meg. Mintegy 280 millió koronáért vállalta a főalak, a két mellékalak és a relief öntését. Váci Hírlap, 1926. szeptember 12. 20 Váci Hírlap, 1930. június 15. 21 A talpazat elkészítésérc kiírt pályázatot Holdampf Sándor utódai, az Aprily Testvérek süttői kőfaragó mesterek és sütlői kőbánya tulajdonosok nyerték el. Váci Keresztény Újság, 1928. február 19. 22 Váci Hírlap. 1930. október 5. 23 Váci Hírlap, 1933. augusztus 23. 24 Uo. 25 Váci Hírlap, 1933. szeptember 27-i száma részletesen beszámol az ünnepélyről 26 Váci Hírlap, 1933. szeptember 10.
