Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: Szolnoki hadifoglyok, szolnoki hadirajzoló

Szüksége is volt erre a lélekben való raktározásra. Mert ellentétben Zádor Istvánnal és Kisfaludi Strobllal, akik ekkor már hivatalosan megbízott hadirajzolókként a frontvonal második vonulatából rajzolták cenzúrázott élményeiket (ugyanis megrendelésre dolgoztak a sajtóközpontnak, s publikált alkotásaikat így szinte előre kijelölték): Kelemen Péter = Csete Balázs kötöttségek, előírások nélkül rögzíthette a látottakat. Melyeket azonban sajnos csak a fentebb idézett leírásból ismerünk. Mert bár a fogolytáborokban az orosz katonák razziái elől még dugdosta, elásta írott és rajzolt kincseit, hazatérése előtt - félve a már orosz földön megtapasztalt, de ekkorra már magyar földön is államrenddé emelkedett kommunizmus szélsőségeitől - hagyta hogy természetes életösztöne kerekedjen felül „...egy elkeseredett pillanatában összes rajzait potom áron elkótyavetyélte a fogoly tisztek között, nehogy éhen haljon."

36 Ha végiggondoljuk Szolnok - tágabban véve Szolnok megye (benne a Jászkunság) történelmét, semmi mást nem találhatunk eligazító csomópontokként, mint a terület hadtörténetét, amelyekhez csatlakoznak adataikkal a részkutatások. A városra, településekre vonatkozó első feljegyzések-dokumentumok egyöntetűen e hadtörténeti adatokhoz kapcsolódnak. A Jacobus Peeters, Houfnagelius szolnoki, törökszentmiklósi, jászberényi várábrázolásain a török foglyokat kísérő huszárok, a vár ostromához ágyúval felvonuló katonák, a rabigába hajtott, fegyveresek közrefogta lakosok csoportjai ugyanis nem csupán egy-egy vár állapotrajzát mérnöki pontossággal rögzített, hiteles forrásnak szánt speciális feladatot végző művész képes tudósításai, de maga a nyers valóság is. Amit a területről származó defterek regisztrációi, a csaták írásos és képi ábrázolásaikkal erősítettek meg. Akár a Rákóczi korban, akár másfél századdal később: a nevezetes 1849-es szolnoki csata hozományaként. A szolnoki művésztelep ősének számító, osztrák hadi festő dragonyostiszt Pettenkolentől eltérően a művészek általában nem számítottak nagy nyereségnek a katonaság számára. Beállítottságuknál, képzettségüknél, szépérzéküknél fogva inkább kerültek mindenfajta kapcsolatot a katonasággal, a hadsereggel. A háborúk eseményeit megörökítő rajzaik viszont magas fokú képzőművészeti kiegészítői, illusztrációi mindazoknak az írásos visszaemlékezéseknek, amelyeket az ugyanazokon a helyszíneken, ugyanazokról az. eseményekről a hadi naplóirodalom megőriz. IRODALOM BARNA János Dr. é.n. Franciaországban. In.: Hadifogoly magyarok története. Bp. CSETE Balázs é.n. Örök forrásoknál. Bp. DEÁK Dénes 1991. Festő a világháborúban. Mednyánszky László festészete 1914-1918. Bp. DÉCSEI Géza Dr. 1929. Szüle Péter. Művészet. EGRI Mária-SZABÓ István 1983. Papi Lajos szobrászművész. Szolnok. EGRI Mária 2001. Barcsay Jenő Mednyánszky-gyűjteménye. Tisicum XII. Szolnok. KISFALUDI STRÓBL Zsigmond 1969. Emberek és szobrok. Bp. KUNCZ Aladár é.n. Előszó. Zádory szobrászművész gyűjteményes kiállításának katalógusa. In.: EGRI Mária-Dr. GYÖRFFY Lajos: A Finta művésztestvérek élete és munkássága. Szolnok - Túrkeve. KUNCZ Aladár 1975. Fekete kolostor. Bp. 36 Ua. 220. p.