Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: Szolnoki hadifoglyok, szolnoki hadirajzoló

felügyeielét, és motoznak, kellemetlenkednek, fenyegetőznek és gorombák...kancsukával dolgoznak, korra, rangra, egészségügyi állapotokra nincsenek tekintettel, s mindig találnak ürügyet mindenben az ordításra, s mivel nem értjük kérdéseiket: a verésre", mégis „színházat építettünk az egyik barakkban, s a megnyitó előadásul a »Takarodó«-t adták, de már készülnek a »Gül baba«, a » János vitéz« előadásokra is.

19 S külön érdekességnek számítanak a kézirat olyan részletei, mint például az, amit a saigoni utcákról ír:"...az út menti bambusz sövény: nem más, mint élő növények különböző magasságban elvágott hegyes, dárdaszerű végekkel. Be, egészen a bambuszligetbe, több méternyire. így levagdosva. Mert így valamennyire védve vannak az úton közlekedő emberek a sűrűből ugrással előtörni nem tudó vadállatoktól, tigristől (ugorva felnyársalná önmagát a bambuszvégeken)."

20 Vagy ugyancsak itt, a botanikus kert egyik még, a természetrajz szakos tanár számára is feltűnő különlegessége, a híres fasor, amely „különféle, úgynevezett karalábéfákból áll, melyek törzse a föld felszíne felett gömbszerűen megvastagodott, aztán folytatódó törzsük lombkoronába megy át."

21 De forrásértéküek a kirgizek, burjátok, cseremiszek, tatárok, kínaiak körében szerzett megfigyelései is, csakúgy mint az a már-már szinte minden furcsaságot megtapasztalt, ám még őt is váratlanul érő élménye ugyancsak Saigonban. Mikor is francia tiszti felügyelet melletti sétájuk közben a hirtelen kerekedett trópusi eső elől egy házba menekülve a ház úrnőjével való megismerkedés után „elővéve Saigonban vásárolt bádog cigarettadobozomat cigarettával kínálom a hölgyet. A hölgy először köp egy nagyot-Iaposat, (a bételtöl) veresét, majd »merszi möszjö« és kivesz az általam felkínáltakból egy cigarettát. De hogyan veszi ki? Valamennyi ujjának körme hosszúra van növesztve, kihegyezve, pirosra rúzsozva, fényesítve. Szinte csak lebeg a doboz felett a keze, midőn 4-5 centiméter távolságból kivesz körmeivel egy cigarettát, francia tiszt-vezető pártfogónk magyarázza meg a dolgot később! A hosszúra növesztett körmök azt jelentik, hogy gazdag vagyok, nem dolgozok! Ilven körmökkel persze dolgozni nem is lehetne!"

22 Említettük, hogy a Winter kézirat kiegészítőjeként több karikatúra, apró vízfestmény, a „Tanár Ur"-at katonaruhában ábrázoló ccruzarajz is szerepel. Nemcsak hitelesítő anyagul. Arról is szóltunk, hogy a volhyniai hadszíntéren, a Novostav és Holatin közötti hadállásban harcolva esett fogságba. Vagyis azon a részen, ahol múzeum gyűjteményében őrzött szolnoki kötődésű művészek is szolgálatol teljesítettek. Például Szüle Péter. Akinek, „...mint minden egészséges, ílatal magyarnak, 1915-ben be kellett vonulnia a szomorú emlékű világháborúba, ahonnan csak 1918 márciusában került haza...a szépség nagy álmodója a nyomorúság gyötrelmeinek minden poklát megjárta..." - írja róla 1929-ben egyik méltatója.

23 A Damjanich Múzeum ceruzarajzaiból mintegy 30-50 darab Luck környékén, a Srtyj partjainál készült művészi lapot őriz, amelyek a winterandrásokkal együtt hadba állított névtelen bajtársakat örökítették meg lövészárokban, pihenés, beszélgetés, szolgálattcljcsítés közben. A már említett Zádor István festőművész, aki később könyvformában is végigjárta megpróbáltatásai színhelyeit, ugyancsak megfordult Volhyniában. Katonáskodását azonban nem itt kezdte. „A mozgósítás első napján mint tartalékos honved bevonultam. Izgalmas és sok előkészítő munkában telt két hét után útnak indultam ezredemmel Sarajevoba, onnan gyalog mentünk hatalmas hegyeken, gyönyörű őserdőkön keresztül a Drina völgyébe. Állandó csetepaték, a Drina völgyén át történő lövöldözés közben telt az idő, de már sebesültjeink. 19 SZABÓ I. 1992. 73. p. 20 Ua. 96. p. 21 Ua. 97. p. 22 Ua. 83 84. pp. 23 DÉCSEI G. 1929. 62. p.