Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
ság) 46 születésű (1829). Szülei: Kudla Ágoston (az esketési levélen: cipész) és Broschek Anna is wildensehwerti illetőségűek. Még több információvá] szolgál Kudla János születési és keresztlevele. 47 A Johann Wenzel Kudla néven anyakönyvezett fiúgyennek apja Kudla Augustin, Zeugweber (= kelmeszövő, vagyis takács), anyja (itt:) Brozek Anna, Josef Brozek Tuchmacher (= posztókészítő) wildensehwerti lakos és Anna Hübel lánya). Keresztszülei is helybeliek, az akkori szokásoknak megfelelően apai, ill. anyai ági (közvetlen) rokonok, sőt keresztapja is kelmeszövő: Franz Kudla; keresztanyja Franciska Brozek. Ennél többet sajnos róluk sem tudtunk meg, de rendelkezünk fényképekkel 48 mind Kudla Jánosról (2. kép), mind Broschek Annáról (3. kép) - ez utóbbi ambrolypia, tehát fotótörténeti érdekesség is -, amelyek egy-két momentummal kiegészítik ezeket az adatokat. Eszerint Kudla Jánosék városi, polgári öltözetet, Broschek Anna viszont még német népviseletet hordott, ami megfelel az akkori viseleti szokásoknak, s megerősíti a család német eredetét. Ugyanakkor áttételes bizonyíték pl. arra, hogy a feltételezéseink szerint 1800-1810 körül született Broschek Anna még élt az 1870-80-as években. Mindenesetre már az. eddigiekből is szépen körvonalazódik, hogy a Brandstetter Mariannával házasságra lépő ifjabb Kudla Ágoston frigye révén fel- és délvidéki katolikus német 2. kép Kudla János Vencel és felesége, Kleszki Erzsébet gyermekükkei .Ágostonnal a verseci vasútállomás épülete előtt, ahol Kudla János állomásfőnök volt, 1861-62. (Fotó: Kardos Judit) 46 Város (Kelet-) Csehországban, cseh neve Ustí nad Orlici, Litomysl-i járás (kerület). A Cseh-Morva-dombság és az Orlieei hegység között húzódó Loucná völgyben (itt ömlik a Tfebová a Csendes-Orlicébe) fekvő település (1975: 12000 lakos) műemlékileg védett. Csehország legrégibb településeinek egyike, szövőipara évszázados. 1824-ben (öt évvel Kudla János születése előtt) itt született Smetana, a legismertebb cseh zeneszerző. SZOMBATHY V. 1976. 709-714. pp. - Az Osztrák-Magyar Monarchia idején német nevén (Wildenschwert/ Leitomischl kerület) ismert városról egy borítékon a következő feljegyzés maradt fenn Kudla Erzsébettől, ifj. Kudla Ágoston lányától: ., Wildenschwert Ausztriához tartozott. Most a háború után [I. világháború] a csehek megszállták és Usti nad Orlice-nek nevezték el." 47 Cseh/német űrlapon, német nyelven, 1942. dec. 22-én kelt másolat, a wildenschwerti (Cseh és Morva Protektorátus, Königgnitz-i [Hradec Králové] egyházmegye) plébánián hitelesítve. 48 Ezek a korai felvételek megőrzött, megbecsült képekként (s a későbbi sok és sokféle kép - ház- és enteriőrfotók is!) a fényképezkedéssel, mint akkori innovációs - progresszív cselekedeltel/mentalitáselemmel mindenképpen a család mindkét ágának egészen a 19. század elejére visszanyúló polgári-városias szemléletmódjára szolgálnak bizonyítékul.
