Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

családok leszármazottai találtak egymásra ebben a nagy nemzetiségi kohóban, amelyet Bánságnak nevezünk. A keveredésnek azonban még nincs vége. Kövessük nyomon most Kudla Ágoston életét, hogy megtudjuk, miképpen jutott el a báziási vasútállomáson betöltött posztjáig - és tovább, s hog}' hogyan folytatódott leszármazottai sorsában a család története. Amikor 1X6l-ben a KudlaKleszky házaspár gyermekeként megszületett, szülei már nem voltak túlzottan fiatalok: apja 32, anyja 34 (!) éves volt,

49 viszont csak egy éve voltak házasok. Ezért érdekes, hogy - bár esak áttételes dokumentumok és szóbeli adatok igazolják - volt már egy testvére. Mivel a szülök házasságlevelén a családi állapot rovatban a ,.nőtlen", illetve „hajadon" meghatározás áll, esak arra gondolhatunk, hogy valamelyikük természetes gyermeke lehetett az a Lindner Emesztina, akit a család Kudla Ágoston nővéreként ismert, s akinek létezésére Kudla Ágoston leányának, Erzsébetnek születési anyakönyve (1893) az egyetlen bizonyíték. O volt ugyanis Kudla Erzsébet keresztanyja. Még valódi nevét sem tudjuk: a születési anyakönyvben mint,,

Lindner Emesztina, Lindner Nándor cs. és kir. kapitány neje" szerepel.

50 Az. adatokból az nem demi ki, hogy a Kudla- Kleszky házaspár nevelte-e. Más, az ismert konkrét dátumoknak ellentmondó információk szintén nehezítik Kudla Ágoston életútjának behatárolását. A birtokunkban lévő, 1883. június 3-i keltezésű érettségi bizonyítványa alapján az 1. gimnáziumot Fehértemplomon végezte, így feltételezzük, hogy elemi iskolába is ide járt.

51 Utána azonban tanulmányait Szegeden, a m. kir. állami fő3. kép lel. Kudla Ágostonná Broschek Brozek Anna német népviseletben, 1870-80-as évek. Ambro-typia. (Reprodukció: Kardos Judit) 49 Kskctési levelükön a menyasszony 29 évesnek van feltüntetve, holott a rendelkezésünkre álló születési anyakönyve alapján egyértelműen betöltötte a 33-at. 50 A családi legendárium szerint Lengyelországban élt, oda ment férjhez. Ha így is volt. 1910-ben már Brünnben élt özvegyen (keresztlánya Báziásról küldött újévi üdvözlőlapja alapján). Egy leánygyermek maradt árván utána, Lindner Mária. A családban Marietta néven ismert leányt Kudla Agostonék támogatták, majd unokatestvére, Kudla Erzsébet és annak férje nevelt gyermekükként (!) 1921-ben Magyarországra magukkal hozták - lásd később a beköltözési engedélyen -, s több fotó tanúságaként a Kudla-Városi családban élt. Magyarországon apáca lett, az Isteni Megváltó Leányai tanító rend tagjaként a Budapest-i Szent Margit gimnáziumban tanított és lakott 1939-ben bekövetkezett haláláig (halotti emléklapja - Lindner M. Evangeline nővérről - fennmaradt a családi hagyatékban). - Németh Györgyi szíves közlése. 51 Tudjuk, hogy fehértemplomi születési anyakönyvében a szülők verseci lakosként vannak megjelölve, de később Fehértemplomon éllek.