Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: Szolnoki hadifoglyok, szolnoki hadirajzoló

Tegyük hozzá, szavait hitelesítették a hadifogságból küldött front-levelező lapjai, ott készített, később kiállításokon is bemutatott hadi fogoly-faragványok, apró türelem-munkák: gyűrűk, szipkák, pipák, tartózkodási állomásairól hozott emléktárgyak.

13 Ludrik András arról számol be. hogy „...a 40. hadtest 2. honvédezredében a 72. dandárba vonultam be. De a szám nemsokára annyira megemelkedett, hogy az ezredünket átváltoztatták a 29-es honvéd gyalogezredre. Mi voltunk az ugrajtó dandár. Előbb Szerbiába vittek, aztán december 6-án kivettek bennünket és elvittek az orosz frontra. Mindig oda vittek bennünket, ahol a baj van. Hogyha az orosz áttöri a frontot, hogy minket elejbük nyomjanak. Mert mink visszahajtjuk majd őket. Mert kérem szépen a mi hadosztályunkot nem rongálta meg soha annyira az orosz, hogy minket visszavert volna valahol. Sehol. Se Szerbia, se az orosz. Mert én vótam a szerbiai fronton, azután vótam az orosz fronton, de mink hátrányi nem hátráltunk meg soha. Előttünk vótak a csehek, előttünk vótak a landver huszárok, horvát huszárság és kérem szépen ezekkel úgy bánt az orosz, ahogy akart. De velünk nem. Mink benne vótunk az állásba és nem hátráltunk. Úgy kerítettek be. Akkor estem fogságba. 16-ban. Bukovinában, Dobornóc alatt."

14 A háború négy esztendejének szolnoki érdekeltségű legteljesebb dokumentációját azonban Winter András szolnoki földrajz-természetrajz szakos tanárnak köszönhetjük. Aki végül is sikeres kiképzésével kapcsolatos, már említett levelein túl, négy és fél esztendőn keresztül vezetett majd mindennapi feljegyzéseivel az oroszországi hadifoglyok életéről szinte mindent leírt. Legalábbis a tiszti állományú hadifoglyokéról. Ezért is tárgyalták fogságba eséskor izgalommal cs aggodalommal az összeverődött 68., 69., 32., és 38-ik gyalogezredben 44 tartalékos tiszt és tisztjelölt, hogy mi lesz a további sorsuk, mert a hírek szerint „...állítólag csak zászlóstól felfelé ismeri el az orosz a tiszti rangot. A kadettet és hadapródjelöltet legénységinek számítja". Már pedig óriási különbség volt a két kategória között. A tiszti állományúak ugyanis hadifogolyként is zsoldot kaptak (naplóírónk, Winter András ezt gázsinak nevezi), amiből saját ellátásukat kellett fedezni. Nikolszk-1 ízuriszki tapasztalatairól például leírja, hogy „...lakossága kínai, koreai és orosz (kb. 40.000 lakos)...Katona és hivatalnok város elég élénk kereskedelemmel. Az orosz-japán háborúnak egyik fontos támaszpontja volt. Sok laktanyája, katonai fa-barakk-telepe közül most már több üresen áll, vagy magyar, osztrák, német, török, japán fennhatóság alatt. Ez utóbbiak zárt falak közt, erős őrizet alatt állnak, jó az ellátásuk, ruházatot is kapnak, gyógyszerük, mindenük megvolna: kapnak havi 50 yen fogoly gázsit (1 yen kb 100 rubel itteni vásárlóértékű mostani pénz, tehát igen nagy összegű havi pénz, mert az orosz táborok fogoly tisztjei 100-100 rubelt kapnak), de nincs szabadságuk. Az orosz lágerek a koldusok tábora a japánnal szemben, de a »külföldi proletarok« elég sok szabadságot élveznek. A havi 100 rubel csak egykét napi élelmet biztosít, ezért munkával kell megkeresni élelmünket, ám ehhez megvan a mozgási lehetőséggel az alkalmunk is."

15 Természetesen a sorállományú magyar hadifoglyokra ezek a kedvezmények (gázsi például) - leszámítva ott is egy viszonylagos mozgásszabadságot - nem terjedtek ki. Nemcsak ebből a könyvméretű feljegyzéssorból derül ki mindez, de a Damjanich Múzeum történeti adattárának erre vonatkozó anyagából is, amely nagyon sok hasonlóságot mutat a somogyi, miskolci, Békés megyei múzeumok, a debreceni Néprajzi Intézet feldolgozott, megjelentetett népi kéziratos forrásainak első világháborús dokumentumaival. Ezekben az írásokban is lényegesen külön válik a tiszti és sorkatonai állományú személyektől eredő források adatsora. Míg az iskolázottabb emlékezők adatai között a politikus, a háború különféle hadszínterein zajló események összefüggéseinek megértésére irányul a törekvés, addig a 13 SZABÓ I. 2003. p. 14 DMHA: 172-78. 1-2. pp. 15 SZABÓ I. 1992. 83. p.