Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

ennek bizonyítéka pl. ezüstözött evőeszköz-készletük, amely csak a személyre szabott monogramban különbözött egymástól. Nézzük most a vőlegényt és családját. Kudla Ágoston - születési anyakönyvi kivonatán

38 Augustus Andreas Ivan

39 Kudla - 1861. äug. 28-án született nyilván Versecen (a szülők, Joannes Kudla és Elisabetha Kleszky versééi lakosokként vannak feltüntetve), de Fehértemplomon anyakönyvezték. Apja bejegyzett foglalkozási adatai alapján a család apai ágon a vasút iránt kötelezte el magát: Kudla János is vasúti tisztviselő (officians ad viae ferr.) volt. Egy fotó hátlapszövege alapján Versec előtt Vágscllyén

40 volt állomásfőnök, áthelyezéssel kerülhetett a Délvidékre. Keresztapja, Kleszky András (nem tudjuk, Erzsébet testvére vagy pl. nagybátyja) pedig magister victor. Ugyanez a Joannis Kudla 1892-ben, fia házasságlevelén mint „praefectus station viae ferr.", vagyis állomásfőnök szerepel, ami talán segít pontosítani/behatárolni a nevezett ,vasúti tisztviselő' kategóriát: Kudla János ugyanis fia, Ágoston eskiivőjekor már rég (1870) nem élt,

41 halotti anyakönyvi kivonatán

42 viszont szintén a ,vasúti tisztviselő ' meghatározás áll (immár magyarul). Az. említett okiratokból azt is kiolvashatjuk, hogy élete utolsó évtizedét 1861-1870 között tehát az akkori Temes vármegye déli részén, Versecen

43 és Fehértemplomon töltötte, utóbbin kötött házasságot is a fehértemplomi eredetű Kleszky Erzsébettel,

44 Schlemer Antal vasúti tisztviselő és Kleszky András (később, mint láttuk, fiuk keresztapja is lett - itt foglalkozás pintér) tanúk előtt, s vitte Verséére. Mivel Kleszky Erzsébet szüleiről is ez a dokumentum közöl adatokat (születési anyakönyvi kivonata

45 csak ugyanezt erősíti meg), most térünk ki röviden a Kleszky-ágra: eszerint az apa, Kleszky (a keresztlevélen Klezki) Márton pintér volt Fehértemplomon, az anya Masjung (a keresztlevélen Mazjung) Erzsébet. Ezt a rokoni vonalat nem sikerült tovább vezetnünk, s a szülőkről sem derültek ki közelebbi adatok. Visszatérve Kudla Jánosra, már esketési levele (1860) is elárulja, hogy ő nem erről a vidékről való, hanem egészen máshonnan származik: wildenschwerti (Cseh-Morva domb38 1866. febr. 21-i keltezésű latin nyelvű űrlap, latinul kitöltve; Albo-Ecclesius (Csanádi egyházkerület). 39 A család névadási szokásokhoz: a gyermekek minden családi ágon hagyományosan megkapták mindkét nagyszülőjük nevét is. 40 Sala, város Szlovákiában a Mátyusfoldön, a Vág partján, Galántálól DK-re. 1910-ben 3812 lakosa volt (döntően magyarok). 1882-ig Sellye a neve. 1919-ig és 1938-45 között Magyarországhoz tartozott (Nyitra vm.) Magyar Nagylexikon XVIII. 2004. 115-1 16. pp. 41 Ezt nem jelzi az anyakönyv, holott eme tényt ilyen esetekben általában fel szokták tüntetni ,.néhai" kitétellel. 42 A halálozási anyakönyvi kivonat latin és szerb nyelvű űrlapon, magyar nyelven kitöltve (!), 1927. aug. 22-i dátumú, Bela Crkva-n (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Bánáti egyházkerület) hitelesítve, „honosítási célokra kiadva". A halál okaként aszkór (tüdővész/sorvadás) van feltüntetve. Fehértemplomon halt meg 38 évesen, ott is temették el 1870. ápr. 20-án. 43 Város Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánság déli részén, a Verseci hegység nyugati lábainál, Belgrádtól északkeletre. 1910-ben 27370 lakost számlált (3890 magyar, 13556 német, 8602 szerb; 16336 róm. kat. 9544 görögkeleti, 743 izr. - MKA 2000. 167. p.). 1717-ben a hódoltság után elszerbesedett településre németeket telepítettek; 1817-től szabad királyi város, a 19. században a Délvidék legnépesebb városa, a dualizmus idején vasúti csomópont volt, erős gaz.dasági fellendüléssel. 1918-ig Magyarországhoz tartozott (Temes vm.). Magyar Nagylexikon XVIII. 2004. 378-379. pp. 44 Esketési levélkivonat 1943. júl. 1-jei dátummal, négynyelvü űrlapon, magyarnyelven kitöltve, a fehértemplomi parókián hitelesítve. A házasság 1860. aug. 27-én köttetett. 45 1943. júl. 1-jei másolat, négynyelvű űrlap (latin, szerb, német, magyar), magyar nyelven kitöltve; hitelesítő hely a fehértemplomi róm. kat. plébánia (Bánáti egyházmegye). Keresztszülők: Titliger József nős, Tittiger Erzsébet özvegy (nem tudunk róluk).