Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Spóner Péter: A Herman Ottó Múzeum 10-es honvéd gyűjteménye és a 10-es honvéd hagyományok továbbélése Miskolcon

állításához Miskolcon kívül további 180 település járult hozzá. A következő évben pedig az ezred egykori laktanyaépülete előtt elhaladó utcát keresztelték át 10-es honvédre. Az 1920-as évek végén megkezdődött a későbbi múzeum anyagának összegyűjtése. Megnyitására, Miskolc város hathatós támogatásával 1929. május 5-én a Borsod-Miskolczi Múzeum Papszer utcai épületének egyik emeleti termében került sor. A kiállítás a hangzatos „V&li m. kir. 10-es honvéd és népfelkelő gyalogezred hadiözvegy és árvaalapjának hadimúzeuma^ elnevezést kapta, ami egyértelműen utal arra, hogy a befolyó bevétel az árvaalap költségvetését gazdagította és a 30-as években már az alap legértékesebb vagyonát képezte. A habom alatt létesített gyűjteményhez képest ebben már helyet kaptak az olasz frontról származó emlékek is, így gyakorlatilag a Monarchia minden hadszínterét be tudták mutatni. A gyűjtemény anyaga nem csak kölcsönbe került a múzeumba, hanem véglegesen. Az első években a múzeum csak időszakosan volt látogatható, általában a nagy tömegeket vonzó ezrednapokon. A gyűjtemény a 30-as évek folyamán rohamosan növekedett, a kollekció megközelítette a 2000 darabot. Szakmai felügyeletét Leszih Andor múzeumőr látta el, segítségével megkezdődött az. anyag rendszeres, szakszerű nyilvántartása és feladata volt a múzeum vezetése, a tárgyak gondozása és őrzése, vagyonleltár készítése és a leltározás. Rajta kívül egy múzeumi előadó dolgozott a gyűjtemény mellett, aki negyedévente jelentést telt a múzeum állapotáról a kezelőbizottsági értekezleten. A gyűjtemény gyarapodásával túlzsúfolttá vált a hadimúzeum, ezért annak anyaga átkerült a Miskolci Zenepalota helyiségeibe. A hadimúzeum sorsa a második világháború után 1944-ben a bombázások miatt a múzeumot átszállították Egerbe, ahol az egri líceum pincéiben helyezték el ideiglenesen. Ide azonban csak a gyűjtemény értékesebb darabjait szállították át, az anyag többi részét a Borsod-Miskolczi Múzeumban helyezték el. 1949ben, a miskolci múzeum minden törekvése ellenére Egerből, a fővárosba, a Hadtörténeti Múzeumba - ahol a mai napig őizik - szállították át a múzeum anyagát, mely a nem megfelelő tárolás következtében jelentős károkat szenvedett, különösen az egyenruha gyűjtemény . Napjainkban a Herman Ottó Múzeumban található az egykori 10-es honvéd hadimúzeum dokumentációs anyaga. A múzeum Helytörténeti Adattárát számos napló, lábon újság, fotóalbum gazdagítja. A 10-es honvéd hagyományok továbbélése az ezredfordulón A 10-es honvéd hagyományok ápolása a szocializmus éveiben, az akkori politikai vezetés törekvéseinek köszönhetően a szoborkoszorúzáson kívül teljesen megszűnt. A hagyományok felelevenítésére több mint ötven évet kellett várni. 2001. május 5-én a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megyei szervezetének kezdeményezésére ismét megtartották az. ezrednapot a Hennán Ottó Gimnáziumban, amely az egykori 10-es honvéd laktanya épületében működik napjainkban. Ide a gimnázium épülete elé helyezték át a 10-es honvéd szobrot is. A program keretében a Eleim an Ottó Múzeum szakmai segítségével egy ideiglenes kiállítást is berendeztek. A Szövetség távolabbi célja, hogy állandó jelleggel ismét megnyissák Miskolcon a 10-es honvéd emlékmúzeumot.