Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pallos Lajos: A jelvénygyűjtemények mint az I. világháború emlékének sajátos őrzői

4. kép Az 52. gyalogezred jelvénye (Fotó: Dabasi András) 1914. augusztus közepétől árusították az utcákon, pályaudvarokon. A katonák számára készült jelvények legnagyobb részét a csapatjelvények alkották. Katonai jelvények már a világháború előtt is készüllek bizonyos alakulatok számára, mint például a repülősök részére a tábori pilóta jelvények,' de a csapatjelvények viselése csak a világháború alatt vált általánossá. Az alakulatok jelvényeiket saját kezdenienyezésükrc készítették el. A/ osztrák—magyar hadseregben a II. Vilmos német császár nevét viselő 7. huszárezred csákójelvénye volt az első. amelyet saját elhatározásból készítettek el. Az. ezred tisztjei 1915 márciusában javasolták az ezredjelvény alapítását.

2 1915 folyamán számtalan alakulat készíttette el jelvényét, nemcsak a nagyobb alakulatok, mint az. ezredek, hanem a kisebbek is, mint a zászlóaljak, századok, szakaszok. A legkülönfélébb fegyvernemek alakulatai számára gyártottak jelvényeket, mint például a gvalogezredeknek, a tábori vadászzászlóaljaknak, a huszároknak, a dragonyosoknak, a tábori tüzéreknek, az aknavetőknek, az utászoknak, a vasutasoknak, a távbeszélőknek, a tengerészeknek, a repülőknek, a gépkocsizó alakulatoknak, s még folytathatnánk a sort. Emellett az. ezredeknél magasabb egységeknek, mint a dandároknak, hadosztályoknak, sőt a hadseregeknek is készültek jelvények. A csapatjelvények esetében a legénység számára olcsóbb fémből egyszerű préseléssel készültek a csapatjelvények, míg a tisztek számára általában ezüstből és gazdag zománcdíszítéssel. Előfordult, hogy a jelvényt egy éppen az annál az alakulatnál szolgáló művészi hajlamú személy tervezte. A Császári és Királyi 52. Gyalogezred sapkajelvényét például Bokross Ferenc főhadnagy, civilben grafikusművész rajzolta meg. (4. kép)

3 A katonai vezetés pozitívan állt hozzá ezekhez a nem hivatalos megkülönböztető jel vény ékhez. A hadügyminiszter, Hazai Samu báró a következőképpen reagált a kialakult helyzetre: „Minden megengedhető, ami a csapatok szolgálat iránti kedvének és hangulatának emelésére alkalmas, föltéve, hogy az a katonai illemmel és fegyelemmel összeegyeztethető."

4 Az egyes alakulatok jelvényei általában az illető fegyvernemre jellemző motívumot ábrázoltak. A dragonyosok jelvényein például gyakran feltűnt a csak rájuk jellemző sisak (5. kép), a tüzér alakulatoknál az általuk használt löveg, a gyalogos alakulatok jelvényein pedig a harcoló katona alakja. A magyar könnyűlovasság, a huszárok alakulatainál gyakran a huszárcsákó jelent meg a jelvényeken, de előfordult magának a huszárnak az ábrázolása is. 5. kép A 15. Dragonyos Ezred tiszti jelvénye. (Fotó: Dabasi András) 1 TÁLAS G. 1973. 85-89. pp. 2 KENYERES D. 2000. 22-23. pp. 3 KENYERES D. 2002. 38. p. 4 S ALLAY G. 2002. 97. p.